Az elmúlt napokban a baloldal tudatos torzításokat jelentett meg a sajtóban a tanárképzéssel kapcsolatban, de a tények egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarországon jelentősen növekszik a pedagóguspályát választó fiatalok száma, ami a megújult magyar felsőoktatási rendszer elismerését jelenti – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).
Pontos forrásmegjelölés híján nem beazonosítható, mely orgánumokra, cikkekre utalhat a minisztérium. A Telex mindenesetre azt írja szerda reggeli, Idén többen jelentkeztek osztatlan tanárképzésre, mint tavaly, de így is nagy kérdés, ki fog tanítani pár év múlva című cikkében a felvi.hu adataira támaszkodva, hogy idén még valamivel többen is jelentkeztek osztatlan tanári szakra a szeptemberben kezdődő képzésre normál felvételi eljárásban: 2023-ban 3357-en, tavaly 3215-en. Igaz, tavaly többen, 1622-en jelölték meg első helyen a tanárképzést, az idén 1595-en.
Azt is írja a lap, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tanárképző Központjába is többen jelentkeztek idén, mint tavaly. Hozzáteszik, hogy ezek a számok még mindig nem érik el a 2020 előtti adatokat. Majd sorolják a tanártársadalom problémáit mutató adatokat az elöregedéstől a státusztörvény-tervezetén át a létszámhiányig.
A KIM friss közleménye szerint az idei felsőoktatási felvételi eljárásban jelentősen, mintegy 27 százalékkal nőtt a jelentkezők száma az előző évhez képest. Összesen több mint 126 ezren jelentkeztek idén egyetemre vagy főiskolára.
A felvételi adatok alapján tavalyhoz képest
figyelemre méltó növekedés tapasztalható mind az óvodapedagógus, mind a gyógypedagógus és a tanár-tanító szakokon.
Az óvodapedagógus-képzésre jelentkezők száma 1440-ről 3270-re emelkedett, míg a gyógypedagógus pályát választóknál ez a szám 1641-ről 2696-re nőtt – jelezték. A tanár-tanító szakok iránti érdeklődés is folyamatosan emelkedik, hiszen az elmúlt évhez képest 4409-ről 5843-ra nőtt a jelentkezők száma.
Úgy folytatták, hogy a tanár-tanító képzési területen belül megtartva az osztatlan tanárképzésre jelentkezők tavalyi számát, jelentősen nőtt a mesterszakra jelentkezők aránya, 1953-ről 2453-ra.
Ez az adat 41 százalékos növekedést jelent, ami azt mutatja, hogy
egyre több fiatal érdeklődik a pedagógusi pálya iránt
- olvasható a közleményben.
Kiemelték, hogy az említett tanár mesterszakra jelentkezők fele matematika, természettudomány, mérnök, informatika szakokra jelentkezett.
„A fentiek alapján egyértelműen látható, hogy a pedagógusi pálya népszerűsége növekszik a fiatalok körében. A kormány elkötelezett abban, hogy még rugalmasabbá tegye a pedagógusképzést és tovább emelje a pedagógusok bérét, ezzel is vonzóvá téve a pedagógus pályát a fiatalok számára” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy a készülő – és átfogó szakmai egyeztetéseken átesett – új pedagóguséletpálya-törvény tervezete a pedagógusok további jelentős béremelését alapozza meg.
A béremelés akkor valósulhat meg, ha Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat – áll a közleményben.