Mint Rétvári Bence a pedagógus-életpályamodellről szóló összpárti egyeztetést követő sajtótájékoztatóján elmondta, a részt vevő ellenzéki pártok közül hat kivonult.

Azt a helyszínről tudtuk meg, hogy a Belügyminisztérium épülete előtt folytatták ezek a pártok, szintén sajtótájékoztató formájában.

Azt mondták, a "bosszútörvényről" (státusztörvény) értekezni nem voltak hajlandók, az oktatás helyzetének javításáról nem beszélhettek, a pártok civil szakértői delegáltja pedig szót sem kapott az egyeztetésen, ezt követően döntöttek a távozás mellett.

"Nem voltak illúzióink" – fogalmazott a tájékoztatón az MSZP társelnöke. Kunhalmi Ágnes szerint a közalkalmazotti jogviszonyt nem szabad elvenni a pedagógusoktól. "Átadtunk egy közös állásfoglalást a státusztörvényről, elmondtuk azt, hogyan lehetne ezt jobbá tenni, nem volt rá fogadókészség, sajnos arra sem, hogy új alapokra helyezzék az oktatás korszerűsítését és a vezetését is Magyarországon."

Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa felidézte Palkovics László volt innovációs miniszter hat évvel ezelőtti bejelentését, amiben sem státusztörvényhez, sem brüsszeli pénzekhez nem kötötték a pedagógus-béremelést. "Ez az indoklás hazugság. A hat ellenzéki párt a szakértőkkel világossá tette, arra nyitottak vagyunk, hogy az oktatás helyzetének javításáról beszéljünk, de a bosszútörvényről való értekezésre nem, ezért kivonultunk a tárgyalásról."

Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke szerint nem szakmai egyeztetés, hanem politikai színház volt a szerdai esemény. "Egészen arcpirító, hogy az EU-tól várják a segítséget a bérrendezésre, attól az EU-tól, amit évek óta szidnak, és adóforintokból milliárdokért bűnbakként prezentálják. Ettől várják most egy nemzeti hatáskörben kiigazítandó kérdésben a megoldást. Egész egyszerűen nevetséges" – mondta.

Barkóczi Balázs, a DK politikusa szerint a státusztörvény nem tárgyalási alap, nem lehet az oktatás megújításának alapja sem. "A közoktatásban is érvényesülnie kell a semmit rólunk nélkülünk elvének, és a közoktatásban részt vevők párbeszéd helyett csupán diktátumokat, státusztörvényt, megfélemlítéseket, elbocsátásokat és legutóbb könnygázt kaptak, holott az ő jövőjükről és így mindannyiunk jövőjéről van szó."

Kanász-Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselője kiemelte, a béremelésre szánt forrást a magyar költségvetésnek kell biztosítania. "Szabadságra, autonómiára van szükség az iskolaigazgatók, a tantestületek, a pedagógusok mozgásterére, a szülők, a diákok és adott esetben a települések, az önkormányzatok beleszólására az oktatási folyamatokba."

A Jobbik képviselője, Ander Balázs többek között azt kifogásolta, a státusztörvény a még meglévő autonómiát, szabadságot igyekszik felszámolni. "Erkölcsi, anyagi megbecsülésüket növelni kellene, szó nincs róla, Brüsszelhez kötik. Gyakorlatilag a nemzet napszámosait a kormányzat cselédeivé kívánják nyomorítani."

Az eseményen kiderült az is, hogy az ellenzéki pártok megkezdik az egyeztetést egy teljesen új jogszabályról.

A Mi Hazánk bent maradt az egyeztetésen, és mint Rétvári Bence tájékoztatójából kiderült, szövegszerű javaslatot is tett a törvényjavaslathoz, ellentétben a többi ellenzéki párttal.