Magyarországon továbbra is magas a tévénézők száma. A napi átlagban 4 órát meghaladó képernyő előtt töltött idő az európai élbolyhoz tartozik, csakúgy, mint az, hogy a háztartások 91 százalékában van hagyományos tévéelőfizetés. Mindössze 1 százalék mondta azt, hogy nincs tévés előfizetése, viszont előfizetett valamilyen filmtár-jellegű szolgáltatásra – derül ki az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatásából.

Az NMHH 2021 őszén, 3000 háztartásban végzett felméréséből kiderült az is, hogy bár a tévézési szokások stabilak, a műsorhoz jutás módja jelentősen változott. A 20 legnagyobb helyhez kötött szolgáltató adatai szerint miközben 2018 végén a háztartások 24,5 százaléka fogta a műsort valamilyen (műholdról vagy földfelszíni adóról) sugárzott terjesztés révén, alig három év alatt ez a szám 19,5 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik előfizetőjük átpártolt valamilyen vezetékes (kábeltévés hálózaton vagy internethálózaton keresztül biztosított) tévészolgáltatásra.

Érdekes adat az is, jegyzi meg közleményében a hatóság, hogy három év alatt összesen 153 000 háztartás (évi 51 000) cserélte le a sugárzott műsorszolgáltatást valamilyen vezetékesre, de ezt nem befolyásolta sem az ár, sem a minőség. A csatornakínálatról lényegében azonos mértékben nyilatkoztak elégedetten a sugárzott, illetve a vezetékes szolgáltatást kapó ügyfelek, de az előbbi csoport nem homogén. A földfelszíni adásra előfizetők jóval elégedetlenebbek, mint a műholdasok, hiszen a földfelszíni szolgáltatást nyújtó Antenna Hungáriánál kiegészítő opciók igénybevételével is csak mintegy 50-60 csatorna nézhető. Ez jóval kevesebb, mint a műholdas szolgáltatóknál található százas kínálat.

Veszít a vonzerejéből a sugárzott műsorszolgáltatás

A vezetékes szolgáltatásra váltás oka, hogy a szolgáltatók már lényegesen kedvezőbb áron adják az internet-, vezetékestelefon- és tévéelőfizetést, ha egy háztartás ezek közül kettőt vagy hármat vesz igénybe. Ezt a kedvező csomagárazást nem tudják biztosítani a műholdas vagy földfelszíni műsorterjesztést kínálók: a saját eszközökkel nyújtható szolgáltatás többnyire műszakilag kiforratlan, drága vagy nem terjedt el, a sugárzott tévé mellé pedig más szolgáltató hálózatán keresztül vezetékes internetet vagy telefont kínálni üzletileg nem igazán versenyképes.

Kiderült, amint növekszik a lakosságban az igény a vezetékes internet iránt, és ahogy terjed a „csomagban olcsóbb” árazás, úgy veszít vonzerejéből a sugárzott műsorszolgáltatás. A felmérés eredményeiből jól látszik, hogy a sugárzott műsorterjesztésre előfizető háztartások jóval szerényebb telekommunikációs igényekkel rendelkeznek, mint a vezetékes szolgáltatást választók. Így például ebben a körben csak 63 százaléknak volt vezetékes internet előfizetése, szemben a vezetékes tévét igénybe vevő háztartásokkal, ahol az arány 83 százalék volt. Hasonlóképpen a vezetékes telefon vagy a lapostévé használata is alacsonyabb szintű volt a sugárzott műsorszolgáltatást választók körében.

Ugyanakkor, mivel a lakosság otthoni internethasználata megállíthatatlanul terjed, szükségképpen egyre kevesebb olyan háztartás marad, amelyet nem zavar, hogy tévészolgáltatójától nem tud internetet is rendelni, és emiatt elesik a csomagkedvezménytől.

Az NMHH nem számít arra, hogy a sugárzott műsorterjesztés szolgáltatása teljesen eltűnne.

Ez azzal magyarázható, hogy sok esetben nincs alternatíva. Az aprófalvas vagy szegény vidékeken kábeltévé- vagy internethálózat kiépítése – állami támogatás nélkül – soha meg nem térülő befektetésnek minősül – olvasható.