Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A Gozsdu Udvar az erzsébetvárosi vigalmi negyedben a Király utcában 2018. február 18-ra virradó éjjel. Ezen a napon népszavazást tartanak arról, hogy a főváros VII. kerületében, az úgynevezett bulinegyedben található vendéglátóhelyek éjfél és reggel 6 óra között nyitva tarthassanak-e.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Nagy vita: beteraszozhatják a bulinegyed parkolóhelyeit

A már így is kevés parkolóhely megtizedelésétől tartanak erzsébetvárosi civilek, miután kezdeményezés indult, hogy a vendéglátóhelyek a parkoló autók helyén is építhessenek teraszokat. A polgármester szerint a lakók feleslegesen aggódnak.

Egy vegán bisztró miatt forrnak az indulatok a VII. kerületben. A Külső-Erzsébetvárosban található kis étterem még a pandémia alatt - amikor a vendéglátóhelyek csak teraszukon szolgálhatták ki a vendégeiket - azt kérte az önkormányzattól, a szűk járda helyett a parkoló autók helyén létesíthessen teraszt.

Ezt azonban rendelet tiltja a kerületben.

A vendéglátóhely tulajdonosai így aláírásgyűjtésbe kezdtek és népszavazási kezdeményezést is indítottak arról, hogy ahogy más városrészekben, így Erzsébetvárosban is lehessen teraszt létesíteni parkolóhelyen.

A témában június végén fórumot is tartottak a polgármester részvételével.

Helyi civilek egy csoportja viszont attól tart, hogy ha akár csak egy vendéglátóhelynek is engedélyezik a parkolóhelyek terasz célú használatát, az lavinát indít el a kerületben.

"Van a kerületnek egy bulinegyed része, ahol saroktól sarokig 3-4 kocsma meg diszkó van, és

ha ezek mind bejelentik, hogy szeretnének teraszt nyitni a szórakozóhely előtt, akkor bizony innentől kezdve nulla autó fog elférni

Belső-Erzsébetvárosban, kitolódnak Külső-Erzsébetvárosba, onnan a következő kerületre, és dominóeffektus indulna el. Arról nem is beszélve, hogy a belső részen a már meglévő teraszok is folyamatos problémát generálnak" - nyomatékosította az InfoRádióban Garai Dóra, az Erzsébetvárosért Egyesület elnöke.

Az önkormányzat viszont nyitott a teraszok szabályozásával kapcsolatos változtatásra, Niedermüller Péter polgármester szerint ugyanakkor

ha egy étterem engedélyt kap, nem azt jelenti, hogy valamennyi kérvényező fog.

A DK-s politikus kiemelte, a kerület minden kérelem esetén egyedi döntést hoz.

"Egy kocsma, tehát egy olyan vendéglátóhely, amely azért van, hogy az ide érkező turistákat leitassa, semmilyen engedélyt nem fog kapni, nincs szó semmiféle általános megoldásról. Nagyon konkrét, egyedi döntésre van szükség, mert viszont nem minden vendéglátóhely a pokol tornáca" - fogalmazott a városrész vezetője.

Szerinte meghatározott időszakra az ott lakók beleegyezésével lehet teraszokat nyitni; vannak olyan részei a kerületnek, ahol ez fel sem tud vetődni.

A VII. kerületi önkormányzat egyébként januárban jelentette be, hogy kulturális negyeddé formálná át a bulinegyedet, hogy a legénybúcsúra érkező külföldi turistákat új közönség cserélje fel. A polgármester szerint azonban idő kell a változáshoz, a 15 év alatt kialakult bulinegyedet nem lehet egy pillanat alatt átformálni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×