Infostart.hu
eur:
354.38
usd:
304.72
bux:
134195.81
2026. június 4. csütörtök Bulcsú
A Polgári Magyarországért Díjjal kitüntetett Martonyi János jogtudós, korábbi külügyminiszter beszédet mond az elismerés átadásán a Magyar Királyi Lovardában 2024. december 16-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Martonyi János is megszólalt Sulyok Tamás eltávolítása ügyében

A volt külügyminiszter szerint a parlamentáris demokráciának vannak írott és íratlan szabályai, amelyeknek betartása a jogállamiság egyik alapköve.

Az alkotmányos intézmények vezetőinek, így a köztársasági elnök mandátuma az alkotmányok által szabályozott. Felelősségükről is a nemzeti alkotmányok rendelkeznek – írta Martonyi János, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa az arsboni nevű oldalon megjelent írásában, amit a Magyar Nemzet vett észre. Az első és a második Orbán-kormány külügyminisztere megjegyezte, hogy a parlamentáris demokráciának vannak írott és íratlan szabályai, amelyeknek betartása a jogállamiság egyik alapköve.

Szerinte felmerül, hogy mennyiben tekinthető jogállaminak, ha a választásokat követően az új politikai hatalmi elit a korábbi alkotmányos intézmények vezetőinek leváltását tűzi ki célul. Úgy látja, hogy egy alkotmányos demokráciában egy újonnan induló kormányzatnak – még ha nagy többséggel is nyeri meg a választásokat – óvatosnak és mérsékletesnek kell lennie a korábbi alkotmányos intézmények vezetőivel szemben.

Dialógusra van szükség, nem konfrontációra – hangsúlyozta, a politikai alapon történő elmozdításokat pedig alkotmányjogilag erősen kétségesnek titulálta.

„Dialógusra van szükség nem konfrontációra. Politikai alapon történő elmozdításuk alkotmányjogilag erősen kétséges. A köztársasági elnököt lehet kritizálni, lemondásra felszólítani, de hogy ennek eleget tesz-e vagy sem az már az elnök saját mérlegelésén alapszik. Elmozdítani a köztársasági elnököt és más közjogi méltóságokat csak alkotmánysértés vagy törvénysértés esetében lehetséges, ahogy erre a parlamentáris demokráciák alkotmányai is rendelkeznek. A Joggal a demokráciáért, más néven a Velencei Bizottság kiváló összehasonlító jogi dokumentumai iránytűként szolgálhatnak az egyes országok számára, és ez így van Magyarország esetében is. Jómagam több alkalommal is részt vehettem a Velencei Bizottság ülésén és megtapasztalhattam, hogy a szervezet alapos előkészítő munkákat követően hozza meg bölcs állásfoglalásait. Érdemes az azokban foglalt következtetéseket megfontolni” – írta.

Mint ismert, Magyar Péter május 31-ig adott időt több közjogi méltóságnak és tisztségviselőnek a közéletből távozásra. A határidő lejárta után a miniszterelnök meglátogatta Sulyok Tamást a Sándor-palotában, majd miután a köztársasági elnök közölte, hogy továbbra sincs szándékában lemondani, Magyar Péter bejelentette, hogy az Alaptörvény módosításával kívánják eltávolítani Sulyok Tamást a hivatalából.

Korábban a köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy esküjéhez híven, a hatályos alaptörvénynek megfelelően látja el feladatait, ahogyan azt a kormány és az Országgyűlés képviselői is teszik, illetve hogy különösen aggasztónak tartja azokat a politikai követeléseket, amelyek az államfő eltávolítását vetik fel, mert ezek szerinte sértik a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét.

A kialakult helyzetre tekintettel a köztársasági elnök a Velencei Bizottság szakértői segítségét kérte.

Címlapról ajánljuk
Nem sikerült meggátolni, már házi disznók közt a sertéspestis

Nem sikerült meggátolni, már házi disznók közt a sertéspestis

Az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban. Az országos főállatorvos azonnali hatósági intézkedéseket rendelt el a betegség további terjedésének megakadályozása érdekében.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×