Infostart.hu
eur:
362.26
usd:
310.84
bux:
150755.02
2026. augusztus 27. csütörtök Gáspár
A Polgári Magyarországért Díjjal kitüntetett Martonyi János jogtudós, korábbi külügyminiszter beszédet mond az elismerés átadásán a Magyar Királyi Lovardában 2024. december 16-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Martonyi János is megszólalt Sulyok Tamás eltávolítása ügyében

A volt külügyminiszter szerint a parlamentáris demokráciának vannak írott és íratlan szabályai, amelyeknek betartása a jogállamiság egyik alapköve.

Az alkotmányos intézmények vezetőinek, így a köztársasági elnök mandátuma az alkotmányok által szabályozott. Felelősségükről is a nemzeti alkotmányok rendelkeznek – írta Martonyi János, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa az arsboni nevű oldalon megjelent írásában, amit a Magyar Nemzet vett észre. Az első és a második Orbán-kormány külügyminisztere megjegyezte, hogy a parlamentáris demokráciának vannak írott és íratlan szabályai, amelyeknek betartása a jogállamiság egyik alapköve.

Szerinte felmerül, hogy mennyiben tekinthető jogállaminak, ha a választásokat követően az új politikai hatalmi elit a korábbi alkotmányos intézmények vezetőinek leváltását tűzi ki célul. Úgy látja, hogy egy alkotmányos demokráciában egy újonnan induló kormányzatnak – még ha nagy többséggel is nyeri meg a választásokat – óvatosnak és mérsékletesnek kell lennie a korábbi alkotmányos intézmények vezetőivel szemben.

Dialógusra van szükség, nem konfrontációra – hangsúlyozta, a politikai alapon történő elmozdításokat pedig alkotmányjogilag erősen kétségesnek titulálta.

„Dialógusra van szükség nem konfrontációra. Politikai alapon történő elmozdításuk alkotmányjogilag erősen kétséges. A köztársasági elnököt lehet kritizálni, lemondásra felszólítani, de hogy ennek eleget tesz-e vagy sem az már az elnök saját mérlegelésén alapszik. Elmozdítani a köztársasági elnököt és más közjogi méltóságokat csak alkotmánysértés vagy törvénysértés esetében lehetséges, ahogy erre a parlamentáris demokráciák alkotmányai is rendelkeznek. A Joggal a demokráciáért, más néven a Velencei Bizottság kiváló összehasonlító jogi dokumentumai iránytűként szolgálhatnak az egyes országok számára, és ez így van Magyarország esetében is. Jómagam több alkalommal is részt vehettem a Velencei Bizottság ülésén és megtapasztalhattam, hogy a szervezet alapos előkészítő munkákat követően hozza meg bölcs állásfoglalásait. Érdemes az azokban foglalt következtetéseket megfontolni” – írta.

Mint ismert, Magyar Péter május 31-ig adott időt több közjogi méltóságnak és tisztségviselőnek a közéletből távozásra. A határidő lejárta után a miniszterelnök meglátogatta Sulyok Tamást a Sándor-palotában, majd miután a köztársasági elnök közölte, hogy továbbra sincs szándékában lemondani, Magyar Péter bejelentette, hogy az Alaptörvény módosításával kívánják eltávolítani Sulyok Tamást a hivatalából.

Korábban a köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy esküjéhez híven, a hatályos alaptörvénynek megfelelően látja el feladatait, ahogyan azt a kormány és az Országgyűlés képviselői is teszik, illetve hogy különösen aggasztónak tartja azokat a politikai követeléseket, amelyek az államfő eltávolítását vetik fel, mert ezek szerinte sértik a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét.

A kialakult helyzetre tekintettel a köztársasági elnök a Velencei Bizottság szakértői segítségét kérte.

Címlapról ajánljuk
Két magyar is eltűnt Nepálban

Két magyar is eltűnt Nepálban

Súlyos áradások pusztítottak Nepál himalájai határvidékén, legalább 157 halálos áldozatot követelve, miközben több mint 380 ember hollétéről nem tudnak. Az eltűntek között két magyar állampolgárt is hivatalosan regisztráltak, és nem kizárt, hogy további magyarok is érintettek lehetnek. A magyar Külügyminisztérium és az újdelhi nagykövetség a nepáli hatóságokkal együttműködve követi az eseményeket, a kutató-mentő munkálatok nagy erőkkel zajlanak - közölte a tárca.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×