Azt a történelmi terhet, amit a 106 évvel ezelőtti trianoni döntés jelentett Magyarországnak, nem tudjuk felülírni, de azt a Trianont, amit mi okoztunk saját magunknak, a megosztott országot, igenis tudjuk orvosolni – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester a nemzeti összetartozás napja alkalmából csütörtökön, a Facebook-oldalán megjelent videóban.

A főpolgármestert azt mondta, a megosztottságot orvosolhatjuk például azzal, hogy kimondjuk: nincs olyan, hogy Budapest vagy vidék, csak Budapest és vidék. „Nincs olyan, hogy Magyarország vagy Európa, csak Magyarország és Európa. Így együtt” – fogalmazott. Karácsony Gergely úgy fogalmazott:

„százhat évvel ezelőtt az egész ország lehajtott fejjel gyászolta a trianoni döntést, a történelmi Magyarország feldarabolását. Százhat évvel ezelőtt a fájdalom egységesítette a nemzetet, ma már a fájdalom sem”

– tette hozzá. A főpolgármester kijelentette: Trianonról nem lehet nem megemlékezni, mert Trianon nem a múlt, hanem a velünk élő jelen. Budapest számára különösen, mert Budapest százhat éve hordozza magán a bűnös város vádját. Minthogyha Budapest tehetett volna a trianoni döntésről – mondta, majd hozzátette: sokak számára az elmúlt tizenhat évben is Budapest túl nagy, túl sokszínű, túl európai, túl erős város volt a Trianonban megcsonkított Magyarországhoz képest.

Karácsony Gergely hangsúlyozta: „Budapest a nemzet fővárosa, Budapest a hidak városa. Híd Magyarország és a világ között, és híd minden magyar település között.” Éppen ezért három évvel ezelőtt, Budapest százötvenedik születésnapja alkalmából elhatározták, hogy elültetnek 3200 rózsatövet a Gellért-hegyen.

Ez a 3200 rózsatő szimbolizálja a 3200 magyarországi települést és az elcsatolt országrészeket, amellyel Budapest együvé tartozik

– emlékeztetett. A főpolgármester azt mondta, két évvel ezelőtt nyitották meg a kertet, azóta a rózsák meggyökeresedtek és kivirágoztak. „Mint ahogy meg kell gyökereznie és ki kell virágoznia annak a gondolatnak, hogy nincs nemzeti és nemzetietlen oldal, hogy Magyarország mindannyiunk közös otthona, függetlenül attól, hogy hol élünk, hogy miben hiszünk, hogyan szeretünk. Ez a mi közös hazánk” – zárta videóját Karácsony Gergely.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.