Beszédet mondott csütörtök délelőtt a Kossuth téren Magyar Péter miniszterelnök – a nemzeti összetartozás napján.

Felidézte, 1920. június 4-én 10 órakor Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban és a gyárakban szünetet rendeltek el, bezártak az üzletek, megállt az élet. A pillanat kősziklaként nehezedett az ünnepre.

Az emberek szerinte mindent megpróbáltak Soprontól Balassagyarmatig, hős volt minden ember, aki fegyverrel vagy csak szavazattal tett a hazájáért.

Aztán így folytatta: a trianoni katasztrófa után jött még a második világháború, Don, a kitelepítések és a kommunista terror, de 1989-ben a nemzet új esélyt kapott arra, hogy kezet nyújtsunk egymásnak, de az ország vezetői sokáig visszaéltek ezzel, mígnem a nemzet azt mondta: elég, sőt sokkal több köt össze bennünket, magyarokat, mint ami elválaszt.

Szerinte olyan a pillanat, hogy olyan közjogi méltóságok képviseljék a nemzet egységét, akik nem hallgatnak, ha szólni kell, ha egy külföldi politikus a magyarok sírjait tapossa.

Felvidék, Kárpátalja

Magyar Péter szerint nem csupán a hazát kell szeretni, hanem a hazának is viszont kell szeretnie a népét; a vezetőknek kötelességük kiállni minden magyar és magyar érdek mellett, ki kell állni a Benes-dekrétumokra hivatkozva földjüket vesztő felvidéki magyarok mellett.

„Minden magyarnak meg kell adni a jogot, hogy büszke legyen a magyarságára” – jelentette ki.

Bejelentette, hosszú évek után szerdán eldőlt,

a kárpátaljai magyarok visszakapják azokat a jogaikat, amelyek mindenkit meg kell, hogy illessenek, így méltón őrizhetik örökségüket, politikai jogaikat saját nyelvükön gyakorolhatják, saját nyelvükön tanulhatnak, intézhetik ügyeiket, énekelhetik a Himnuszt és használhatják a nemzet lobogóját, vizsgázhatnak magyarul is, és magyar nyelv és irodalomból is majd,

ez 100 ezer magyar jogvisszaszerzését jelenti, átveheti identitását, amelyet szüleitől és nagyszüleitől kapott.

Magyarországot az egyetlen országnak nevezte, amely saját magával szomszédos, és június végén újjáéled a V4 is, budapesti központtal, sőt Magyarország azon fog dolgozni, hogy még több ország csatlakozzon ehhez a történelmi szövetséghez a térségben, akár Németország is, de például Szlovénia vagy Románia is, „ez a valósi szuverenitás”.

Beszéde végén megköszönte az együttlétet és az együttmaradást.