Gali Máté történész az emléknappal kapcsolatban hangsúlyozta: az elmúlt másfél évtized intézkedései a határon túli magyarság kérdését közelebb hozták a mai fiatalokhoz. Nagyon jónak tartja azt a megfogalmazást, hogy nemzeti összetartozás napja, mert a trianoni békeszerződés évfordulóján nem a tragédiára, nem a veszteségre helyezi a hangsúlyt, hanem az összetartozás pozitív érzésére, illetve a magyar nemzetnek a határokon átnyúló oszthatatlan nyelvi és kulturális egységére.

Azzal kapcsolatban, hogy ennyi idő távlatából is felvetődik-e az, hogy történhetett volna-e máshogy a trianoni békeszerződés, elmondta: ha nem úgy zajlik a hadsereg leszerelése 1918 őszén, ha a nagyhatalmi harcok és konstellációk máshogy alakulnak, akkor hogyan állnának most a határok, de ezt nem tudhatjuk.

A Mathias Corvinus Collegium történettudományi műhelyének vezetője arról is beszélt, hogy mit jelenthet a határon túli magyaroknak július 4-e.

„Sok határon túli barátom van, náluk ez egy kiemelt emléknap. Viszont azt hozzá kell tennem, hogy ami igazán fontos volt számukra, az a kettős állampolgárság megadása volt” – jegyezte meg.

A Mathias Corvinus Collegium egész Kárpát-medencét behálózó képzési központjaiban az anyaországi és a határon túli magyar fiataloknak van lehetősége egymással érintkezni, egymástól tanulni, a magyar-magyar kapcsolatokat erősíteni – tette hozzá Gali Máté történész.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.

(A nyitóképen: Koszorúk a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen a történelmi Magyarország közepét szimbolizáló emlékmûnél Szarvason 2025. június 4-én.)