eur:
389.3
usd:
362.69
bux:
68123.99
2024. május 3. péntek Irma, Tímea
Az első tíz Gidrán típusú, támogató feladatú páncélozott jármű átadása a 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájában 2021. február 11-én. A török gyártótól hamarosan további negyven jármű érkezik Tatára.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Indul a hadiipari termelés Kaposváron

A török Gidrán harci járművek felszerelése történik a Dunántúlon.

Rövidesen megkezdődik negyven Gidrán típusú, Törökországban gyártott harcjármű rádiótechnikai, elektronikai eszközökkel történő felszerelése Kaposváron, később pedig további száz példányhoz helyben gyártanak alkatrészeket is - jelentette be a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a somogyi megyeszékhelyen szombaton.

Maróth Gáspár az Óbudai Egyetem Okosipari Tudományos és Innovációs Park Kaposvár (TIPK) szakmai workshopján azt mondta, a harcjármű - amelyből a magyar honvédség már korábban tízet vásárolt és további több százat tervez beszerezni - az élvonalbeli török hadiipar emblematikus fejlesztése.

Közölte: Kaposváron, az ipari park egyik már meglévő üzemcsarnokában kezdődik meg az első negyven jármű védelmi integrációja, azaz felszerelése harcászati, rádiótechnikai, elektronikai eszközökkel, érzékelőkkel.

Hozzáfűzte: a járművek fő elemeit is a somogyi megyeszékhelyen gyártják majd, és teljes összeszerelésük is helyben történhet meg a későbbiekben. Az eseményen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta, a Kaposváron épülő TIPK hadiipari kutatás-fejlesztési tevékenységeket is folytat majd, ami a világban felértékelődő hadiipari fejlesztések szempontjából nagy jövővel kecsegtet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaerőpiac a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába rendeződött át, ezt pedig a képzési rendszer átalakítása is segítette Magyarországon.

Kiemelte: a beruházások növekedési üteme az "EU TOP 3-ban volt" 2015 és 2019 között Magyarországon, ez pedig azért fontos, mert "a jelen beruházása a jövő növekedése". Magyarország élen jár az innovációban is vélekedése szerint, ugyanis itt nőtt a legnagyobb mértékben a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma az EU-ban 2010 óta. Mindez annak köszönhető, fűzte hozzá, hogy a magyar kormány GDP-arányosan kiemelkedő támogatást biztosít a K+F ágazat számára. Elmondása szerint a kormányzat szeretné elérni, hogy 2030-ra a forgalomba kerülő buszok 70 százalékát hazai gyártású járművek tegyék ki, tízből hét vasúti jármű magyar gyárakban készüljön, képes legyen önellátási szinten biztosítani a magyar védelmi ipar a honvédség igényeit, az egészségipar pedig a hasonló szinten biztosítsa a különböző vírusok ellen védelmet nyújtó oltóanyagokat.

Varga Mihály pénzügyminiszter, az Óbudai Egyetemet működtető Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntőjében azt mondta: az ország szempontjából kiemelkedően fontos, hogy stabil legyen a gazdasága, legyen felkészült a legváratlanabb helyzetekre is, rendelkezzen erős védelmi és egészségiparral, legyen képes a lehető legtöbb tekintetben az önellátásra. Közölte: a világjárvány és a háború rámutatott, hogy e képességek visszaszerzése kiemelkedően fontos, és hozzájárul az ország versenyképességéhez is. A TIPK és a kaposvári hadiipari tevékenység szerinte mindezeket a célokat is szolgálja majd.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere emlékeztetett: a megyeszékhely 2010 óta a kormányzat jelentős támogatásának is köszönhetően komoly ipari fejlődésen ment keresztül, ezen belül az élelmiszeripar és a gépipar vált húzóágazattá, ezeknek is köszönhető, hogy mintegy háromezerrel több ember dolgozhat ma városban, mint tíz esztendeje. A jövőről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a TIPK megjelenésével a magas hozzáadott értékű ágazat is komoly fejlődésnek indul a városban, ami újabb lehetőségeket jelent a térség és lakói számára.

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora azt mondta, a TIPK-ben a jelenlegi elképzelések szerint - egyebek mellett - festékanyagokkal, szóróeljárásokkal, fémmegmunkálással, környezetszennyező anyagok újrahasznosításával kapcsolatos kutatásokat és fejlesztéseket is végeznek majd, a hadiipari technológiák fejlesztését szintén kiemelten kezelik majd.

Gelencsér Attila, a Somogy 1. számú választókörzetének a választásokon újrainduló országgyűlési képviselője kiemelte: a helyi befektetések és beruházások legfontosabb célja, hogy helyben tartsák a városban élőket, hozzájáruljanak a helyi ipar fejlődéséhez. Beszámolt arról, hogy az elmúlt évtizedekben meghonosodott az ipari kultúra a somogyi megyeszékhelyen, a város pedig ennek segítségével fejlődésnek indult, bővült a foglalkoztatottak száma, és várhatóan azoknak egy jó része is "hazacsábul", akik a jobb élet reményében korábban elhagyták a települést.

Maróth Gáspár tavaly tavasszal jelentette be, hogy ősszel kezdődik a Rheinmetall Hungary Zrt. hadiipari gyárának építése Kaposváron és így a tervek szerint évente legalább száz katonai jármű készülhet el a somogyi megyeszékhelyen. Tavaly májusban pedig Szita Károly jelentette be, hogy tudományos és innovációs park építését tervezi a kaposvári önkormányzat és az Óbudai Egyetem a somogyi megyeszékhelyen. Az akkori tájékoztatás szerint a fejlesztés részeként hat hektáros területen négy csarnokot építenek és rendeznek be a város keleti ipari parkjában 15 milliárd forintból, kormányzati támogatással.

Címlapról ajánljuk
Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Olaszországban csak 23 órakor zárnak majd be szavazókörök a június 9-ei európai parlamenti választáson, ezért addig egyetlen országban – így Magyarországon – sem hozzák nyilvánosságra a voksolás hivatalos eredményét. Június 6. és 9. között összesen 370 millió európai választópolgár döntheti el, hogy kik legyenek az Európai Parlament tagjai a következő öt évben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A külkereskedelmi egyenleg tavalyi javulását nagyjából azonos mértékben határozta meg két tényező: egyszerre estek be a 2022-es rekordszintekről az energiahordozók árai, valamint a magas infláció miatt beszakadó lakossági fogyasztás miatt csökkent az import. A kormányzat egyes intézkedései – például az ársapkák – ráadásul fenntartották a cserearány-romlás egyensúlyromboló hatását, a gazdaság középtávon meg is fizeti ennek árát magasabb államadósság és finanszírozási költségek formájában, ami végül alacsonyabb növekedési potenciállal jár együtt – derül ki az Európai Bizottság egyensúlytalansági jelentésének egyik elemzéséből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×