Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Kutyás járőr a szerb-magyar határon álló biztonsági határzár első és második kerítéssora között futó manőverúton Röszke térségében 2017. április 28-án. Elkészült a kétsoros kerítésrendszer második kerítése a magyar-szerb határ teljes, 155 kilométeres hosszán.
Nyitókép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Csúzlival és tuskókkal támadják a rendőröket a magyar–szerb határon – videó

Több támadás érte a Csongrád-Csanád megyei szerb határszakaszon szolgálatot teljesítő rendőröket és katonákat péntekre virradóra – derül ki a rendőrség honlapján közzétett felvételből.

A határ vajdasági oldalán összegyűlt, feltehetően fiatal férfiak több alkalommal, perceken át husángokkal, kövekkel dobálták a kerítés magyar oldalán a határsértést megakadályozni próbáló rendőröket, akik pajzsot, sisakot és lövedékálló mellényt viseltek.

A felvétel alapján a kerítés fölött áthajított fadarabok közt voltak 30-40 centis tuskók és egyméteresnél hosszabb husángok is.

Az egyik határsértő csúzlit tartott a kezében. Bemutatták azokat az üveggolyókat is, melyeket feltehetően a csúzlival lőttek át magyar oldalra.

A videón többször is feltűnt egy férfi, aki a kerítésnek támasztott létra tetején állt és egy másik alumíniumlétrát próbált a magyar oldalra leereszteni. A létrával többször is a határt védők felé ütött, az egyik ilyen támadást csak a pajzsával tudta felfogni az egyik rendőr.

Címlapról ajánljuk

Már 141 – Újabb parlamenti helyet hoztak össze a Tisza Pártnak a máshol szavazók

Szombat estig zajlik az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak összeszámolása. Elvileg ezen a napon végeredmény lesz, de jogerőre csak később emelkedik.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

A jövő innovációi nem véletlenszerű helyeken jelennek meg: azok ott születnek, ahol a tudás, a tehetség és a vállalkozói lehetőségek találkoznak. Elemzésünk most először rajzolja ki ilyen részletességgel a visegrádi országok startup-térképét a biotechnológia, a gyógyszer- és vegyipar terén, feltárva, mely városokban koncentrálódnak ezek a vállalkozások. Eredményeink szerint az egyetemi városok valódi innovációs központként működnek: nemcsak új tudás keletkezik bennük, hanem képesek a legígéretesebb vállalkozásokat is magukhoz vonzani. Ugyanakkor a finanszírozás rendkívül koncentrált, és csupán néhány vállalkozás jut jelentős tőkéhez, ami éles versenyhelyzetet teremt. A nemzetközi láthatóság alapfeltétele a sikernek. Eredményeink világosan jelzik a döntéshozók, befektetők és vállalkozók számára: az innovációs ökoszisztéma tudatosan építhető és fejleszthető. A kérdés nem az, hogy hol jelennek meg a jövő startupjai, hanem az, kik ismerik fel időben ezeket az új lehetőségeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×