INFORÁDIÓ 
2020. július 13. hétfő
Jenő

trianon

magyarország

nemzeti összetartozás napja

Katonai tiszteletadás mellett, az államfő jelenlétében felvonják Magyarország nemzeti lobogóját az Országház előtti Kossuth Lajos téren a trianoni békeszerződés aláírásához kötődő nemzeti összetartozás napján, 2017. június 4-én.

Trianon 100 - emlékezik és egy percre leáll az ország

Infostart

Bénárd Ágoston nem ült asztalhoz a békediktátum aláírására, azt - éppen száz évvel ezelőtt - az első világháborúban győztes hatalmak mégis ráerőltették Magyarországra, helyrehozhatatlan károkat okozva. Száz évvel később rengeteg program és néznivaló lesz a nemzeti összetartozás napján.

Ma száz esztendeje írták alá a Párizs melletti Versailles Nagy Trianon-kastélyában az első világháborút lezáró békediktátumot, amely Magyarországtól elvette területe kétharmadát (283 ezer négyzetkilométer helyett 93 ezer), lakossága több mint felét (18,2 millió fő helyett 7,6), és éppen ma tíz esztendeje, hogy az Országgyűlés döntése értelmében június 4-én az ország a nemzeti összetartozást ünnepli. Egy éve pedig a nemzeti összetartozás évévé vált 2020.

Szerződés/diktátum

A béke feltételeit magyar részvétel nélkül határozták meg az 1919-ben kezdődött békekonferencián, amely arra irányult, hogy a világháborúban győztes nagyhatalmak Európa új térképét és rendjét felvázolják. A magyar véleményt először 1920. január 16-án fejthette ki a magyar delegáció vezetője, Apponyi Albert, merőben feleslegesen citálva népességi-etnikai viszonyokat, közjogi felállást. Májusban a magyar kormány a béketerv láttán azonnal lemondott, ezt követően Bénárd Ágoston népjóléti miniszterre és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követre maradt a feladat, hogy aláírja a dokumentumot - előbbi tiltakozásul nem ült asztalhoz az aláíráskor.

A leglátványosabb és legérzékenyebb veszteség a területi csonkítás volt.

  • Csehszlovákia megkapta a Felvidéket, a Kisalföld északi felét és Kárpátalját
  • Romániáé lett az Alföld pereméig Erdély és Kelet-Bánát
  • A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kapta meg Horvátországot, Bácskát, Nyugat-Bánátot, Zala nyugati részét, a Muraközt és a kiválóan termő Baranya-háromszöget
  • Ausztriáé lett egy nyugat-magyarországi sáv
  • Lengyelország is kapott kisebb területeket (Szepes, Árva vármegyék egy része).

A területi veszteség az ipar harmadát és a nemzeti jövedelem kétharmadát is semmivé tette az ország számára, és 3,2 millió magyar szorult a határokon túlra, felük összefüggő tömbben, a határok mentén.

Az aláírás magyar nemzeti gyász mellett zajlott, délelőtt 10 órakor leállt az élet, zúgtak a harangok, szóltak a szirénák, a közlekedés leállt, az üzletek bezártak.

A szerződés maga 14 részből és 364 cikkből állt, az ismert részletek mellett

  • megtiltották Magyarországnak az államszövetségre lépést (felbontva a monarchiát)
  • a haderő létszámát 35 ezer főben maximálták, korlátozták a fegyvergyártást
  • 30 éven át jóvátételt kellett fizetni az okozott háborús károkért, lekötve a magyar állam minden bevételét

A magyar nemzetgyűlés november 15-én ratifikálta a békediktátumot, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki.

Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza.

1938-ban aztán Magyarország átmenetileg visszakapta Szlovákia magyar többségű déli sávját, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is, összesen az elveszett területek fele, cserébe az országnak a németek oldalán kellett belépnie a második világháborúba - amelyet miután Magyarország vesztesként hagyott el, 1947-ben "helyreálltak" az 1920-ban megrajzolt határok.

2020. június 4-én

  • 0 órától Csongrád megye - történelmi okokból - megváltozik, az új elnevezés: Csongrád-Csanád.
  • 8 órától a Nemzeti Ünnepek YouTube-csatornán gazdag, 2 órás programfolyam kezdődik.
  • 9 órától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem emlékkonferenciáját helyettesítő műsort sugároz a Ludovika TV, délután 2 óráig.
  • A békediktátum századik évfordulóján az Országgyűlés egyórás emléküléssel kezdi a munkát 10.30-kor, ezen Áder János köztársasági elnök mond beszédet - a Kossuth téren mostanra elkészült emlékművet augusztus 20-án adják át.
  • 16.30-kor egy percre leáll a budapesti közösségi közlekedés és a város teljes vérkeringése - Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezésére.
  • Ugyanígy délután fél 5-kor a hazai református templomok harangjai zúgni fognak.
  • Értelmiségiek egy csoportja azt kérte a hazai médiumoktól, hogy pontban 16.30-kor hallgassanak el, és sugározzák a Himnuszt.
  • 16 óra 32 perckor táncosok élőzenével kísért, 20 perces produkciója lesz látható a Hősök terén.
  • 17.30 (Magyarországon 16.30): Erdélyben megkondulnak a történelmi magyar egyházak harangjai, ezzel egy időben megannyi helyszínen tartanak szűk körű koszorúzást.
  • Romániában nem lesz hivatalos ünnep a trianoni szerződés centenáriuma, de a román ortodox egyház valamennyi templomában megemlékeznek csütörtökön Nagy-Románia hőseiről.
  • A Felvidék összmagyarságának programját ITT lehet követni.
  • 20.15-kor a Duna Televízió - Rátóti Zoltán főszereplésével - műsorra tűzi A beszéd - Apponyi a magyar ügy védelmében című történelmi drámát.
  • A XX. század történelmi témájú filmjei egy napra ITT elérhetők.
  • A Magyar Állami Operaház videoklippel készül.
  • Szabadtéri Trianon-kiállítást nyit a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum.
  • Repülők lepik el az ország egét Trianon századik évfordulóján: információk és helyszínlista itt.

Szigorú szabályok és a járványügyi előírások megtartása mellett

megtarthatók a méltóságteljes megemlékezések Magyarországon,

szabad téren. Ennek megfelelően Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Alsónánán mond ünnepi köszöntőt az evangélikus templom kertjében. Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár és Jakab István, az Országgyűlés alelnöke Sárrétudvarin az évforduló alkalmából készült emlékmű átadásán mond köszöntő beszédet, amely után istentiszteletet tartanak és megkoszorúzzák az emlékművet.

A Magyar Szentek templomában mise után trianoni emléktáblát avatnak, a megemlékezésen beszédet mond Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az évforduló alkalmából a Budavári Önkormányzat a határokon kívül született magyarok emlékművei előtt rója le tiszteletét. Az emlékséta délben Batthyány Lajos Batthyány téri szobránál kezdődik, és 16.30-kor a Széll Kálmán téren ér véget, ahol egyperces néma megállással emlékeznek a békeszerződés aláírására.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere megnyitja Sárkány Győző Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész "Trianon anzix" című kiállítását az A38 hajón. A Magyar Nemzeti Múzeum össznemzeti fotókiállítást rendez az 1920-ban elszakított országrészek kulturális, művészeti kincseinek fotóiból.

A gazdagréti Szent Angyalok plébánia, a Hegyvidéki Trianon Harangja Társaság és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége "Trianon élt, Trianon él! Trianon élni fog?" 1920-2020 címmel emlékműsort rendez a Szent Angyalok plébániatemplomban. Az eseményen ünnepi beszédet mond Szederkényi Károly esperes, Koltay Gábor filmrendező, Galla János, a Hegyvidéki Trianon Harangja Társaság ügyvivője és Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke.

Civil kezdeményezésre vonulást szerveznek a Parlamenthez az V. kerületi Szabadság térről, szintén délután.

Ácson a megemlékezés keretében a Duna-parton és a Duna másik partján fekvő felvidéki településen Csallóközaranyoson tábortüzet raknak, Isaszegen a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség őrtüzet gyújt a trianoni gyásznap századik évfordulója alkalmából.

Sopronban többi között felavatják a Trianoni Emlékparkot, ahol mások mellett beszédet mond Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Miskolcon elhelyezik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Nemzeti Összetartozás Emlékművének alapkövét, Debrecenben gyászlobogót vonnak fel és koszorúzást tartanak a Magyar Fájdalom szobránál. A Kecskeméti Nemzeti Színház pedig emlékműsorra készül, amelyet online közvetítenek.

Győrben az összetartozás tüzével, Komáromban száz ágyúlövéssel emlékeznek meg az eseményről. Emellett megemlékezést tartanak többi között Gyulán, Pécsen, Kaposváron, Székesfehérváron, Móron, Zalaegerszegen és Szolnokon is.

Nyitókép: Mohai Balázs
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018