Trianon kapcsán az első, ami az ember eszébe juthat, az a határon túli magyar közösségek helyzete, amely szinte minden nap arra emlékeztet, hogy itt valami olyan dolog történt, ami többé-kevésbé igazságtalan volt Magyarországgal szemben – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Ablonczy Balázs történész. Hozzátette: kevesebb szó esik már arról, hogy a trianoni határ elvágott számos hagyományosan kiépült piac- és iskolakörzetet, olyan régiókat, amelyek jobbára szervesen fejlődtek az évszázadok során.

Trianon nyomán alakultak ki olyan pangó, depresszív régiók Magyarország határain belül és kívül is, amelyek nagyon megsínylették a gazdasági életük központjainak elvesztését

– magyarázta a Trianon 100 kutatócsoport vezetője.

A gazdasági veszteségek a határon belül is elég komolyan és hatványozottan jelentkeztek, értett egyet a szakértő, példaként említve a volt Abaúj-Torna vármegye déli részén fekvő, a manapság „mintegy válság sújtotta” térségnek tartott Cserhátot, a Szikszótól és Putnoktól északra eső régiót. Ez egy relatíve fejlődő területe volt a Trianon előtti Magyarországnak, amelynek természetes gazdasági központja akkor még Kassa volt. Miután viszont elvágták, létrehozva egy csonka, hivatalosan közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegyét, Szikszó lépett elő piacközponttá, ami viszont képtelen volt betölteni azt a szerepet, amelyet korábban Kassa, hiszen nem volt olyan lakosságszáma, valamint középosztálya sem. Így csak sok üggyel-bajjal tudta ellátni a rárótt funkciókat.

A térség gazdasági lejtmenete pedig innen számítható, ami nem egyedi az országban, fogalmazott Ablonczy Balázs, emlékeztetve arra, hogy a Tiszántúl, bármely meglepő, 1910-ben még egy kimondottan prosperáló régió volt, az ország egyik modernizációs tengelyét adava, ez a szerepe viszont szintúgy gyökeresen megváltozott Trianon után.

A teljes beszélgetést Ablonczy Balázs történésszel meghallgathatják június 4-én, csütörtökön 18 órától az Inforádió Aréna című műsorában.