eur:
410.94
usd:
386.9
bux:
76966.7
2024. november 13. szerda Szilvia
Nyitókép: Pixabay

Jön a klímavédelmi jogszabály és az éves avarégetési tilalom

A klímavészhelyzet kihirdetése helyett a klímavédelemről fogadott el törvényt a Ház, valamint az éghajlatváltozásból következő feladatokról fogadott el határozatot, továbbá országszerte megtiltotta az avarégetést a jövő évtől. Az ellenzék kiüresített szabályozásról, a zöld civil szervezetek súlyos kudarcról beszélnek.

Eredetileg az ellenzék által benyújtott törvényjavaslatot fogadott el az Országgyűlés, ám annak szövege jelentősen eltér a Párbeszéd által tavaly augusztusban benyújtott előterjesztéstől, sőt a kormánypárti többség a címét is átírta: a klímavészhelyzet kihirdetése helyett a klímavédelemről szól a jogszabály. A képviselők 119 igen, 51 nem szavazattal hagyták jóvá a törvényt. Az ellenzéki képviselők a fentiek miatt a "saját" javaslatuk ellen szavaztak.

Az eredeti javaslat legfontosabb rendelkezése a klímavészhelyzet kihirdetése lett volna, mert az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete szerint 2030-ig van csak esély visszafordítani a klímaváltozás pusztító folyamatát. A kormánynak klímavédelmi törvényt kellett volna kidolgoznia a többi között olyan célok elérése érdekében, miszerint Magyarország 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását, legalább 30 százalékkal csökkenti energiafelhasználását és addigra a végső energiafogyasztás legalább 35 százalékát megújuló energiákból nyeri, továbbá 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet.

A most elfogadott klímavédelmi törvényben az Országgyűlés az elhivatottságát hangsúlyozza aziránt, hogy megvédje természeti örökséget és "annak az életformának a természeti feltételeit, amelyet itt e hazában mi, magyarok, együtt kialakítottunk", továbbá megerősíti, hogy fontos a teremtett világ, a környezet védelme és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védekezés.

A nemzeti klímapolitikának az egész Kárpát-medencére érvényesnek kell lennie, igazodnia kell az ország nemzetközi és európai uniós vállalásaihoz, de figyelembe kell vennie a karbonsemleges atomenergia-felhasználás lehetőségét is és a szennyező fizet elvét, valamint az arányos és reális beavatkozások logikáján kell alapulnia.

A törvényben rögzítették: Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig 1990-hez képest, az ország bruttó végső energiafogyasztásban pedig legalább 21 százalék lesz a megújuló energiaforrások aránya 2030-ig. Magyarország a 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet - olvasható.

Az éghajlatváltozásból következő feladatokról döntöttek

Az éghajlatváltozás mértékéből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról fogadott el 120 igen, 51 nem szavazattal országgyűlési határozatot a parlament. Az LMP kezdeményezése nyomán az ellenzéki frakciók nyújtották be az eredeti javaslatot, amelynek címe eltérő volt: az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szólt volna.

Hasonlóan a klímavészhelyzetről szóló másik ellenzéki kezdeményezéshez, ezt is jelentősen átírta a kormánytöbbség, így nem szerepel benne a klímavészhelyzet kihirdetésének sürgetése, illetve a szigorúbb kibocsátási és energiafelhasználási célok meghatározása sem.

Az Országgyűlés a most elfogadott határozatban megerősíti a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervét, valamint a kapcsolódó klíma- és energiapolitikai stratégiákat, terveket, amelyek átfogóan rögzítik az éghajlatváltozás megfékezésével, az alkalmazkodás erősítésével, a hazai energiamix átalakításával, az energiahatékonyság növelésével és az áramtermelés dekarbonizációjával összefüggő célokat és feladatokat.

Ebben a dokumentumban is megerősítik: Magyarország célja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkentse 2030-ig az 1990-es kibocsátáshoz képest és hogy 2050-re az ország eléri a teljes klímasemlegességet.

Belekerültek a határozatba a miniszterelnök által még februárban meghirdetett klímavédelmi akcióterv pontjai is, így például az, hogy július 1-jével meg kell kezdeni az illegális hulladéklerakók felszámolását, illetve szabályozást kell alkotni az egyszer használatos műanyagok forgalmazásának betiltására.

Jövő évtől országszerte tilos az avar és a kerti hulladék égetése

Az ezzel összefüggő, az agrárminiszter által benyújtott, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a természet védelméről szóló törvény módosítását 148 igen szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

A módosítás célja a levegő minőségének javítása, ezáltal a lakosság egészségének védelme.

A törvény indoklásában emlékeztettek arra, hogy a levegő nem megfelelő minősége miatt uniós kötelezettségi eljárás van folyamatban Magyarország ellen. A levegőminőség alakulásában pedig a lakossági fűtés mellett kiemelt szerepe van az avar és a kerti hulladék égetésének.

Jövő év január 1-jétől törlik azt a rendelkezést, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, így általánossá válik a levegő védelméről szóló kormányrendelet alapján a tilalom az egész országban.

A jogszabály biztosítja, hogy a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság hozzáférjen az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerhez az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmével összefüggő feladatai érdekében.

A módosítás megszüntet egy mulasztásos alaptörvény-ellenességet is: kötelezővé tette, hogy a közigazgatási hatóságnak közölnie kell azokat a megállapításokat, amelyeket az elbírált ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról tett.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump külügyi vezetőjelölése jelzés Ukrajnának

Donald Trump külügyi vezetőjelölése jelzés Ukrajnának

A megválasztott amerikai elnök egykori kihívóját nevezheti ki a külügyek élére – aki Ukrajna esetében a „földet békéért” gondolat támogatója. A választáson győztes republikánus elnökjelölt kinevezett egy szigorú határvédelmi főnököt és egy ENSZ-nagykövetet is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.13. szerda, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Estek a tőzsdék, történelmi csúcs közelében a bitcoin

Estek a tőzsdék, történelmi csúcs közelében a bitcoin

A hét elején is folytatódott az amerikai elnökválasztást követő rali, Európában jelentősen emelkedett a piac, és az USA-ban is új rekordok születtek. Mára viszont alább hagyott az eurófória, Ázsiában komolyabb esést láttunk, ezt követően pedig Európában és Amerikában is megérkezett a korrekció. Itthon eközben jó volt a hangulat: új csúcsot döntött az OTP, illetve a BUX is. A nap első felében még a 85 ezer dolláros szintet is tesztelte a bitcoin árfolyama, az esti órákra azonban ismét történelmi csúcs közelébe emelkedett a kriptoeszköz jegyzése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×