Infostart.hu
eur:
379.36
usd:
323.93
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Áder János köztársasági elnök (j) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol katonai tiszteletadással felvonták Magyarország lobogóját az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 172. évfordulóján, 2020. március 15-én. Az államfő a koronavírus-járványra utalva arra kért mindenkit, hogy otthonában emlékezzen.
Nyitókép: Áder János köztársasági elnök (j) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Országház előtt, ahol katonai tiszteletadással felvonták Magyarország lobogóját az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 172. évfordulóján, 2020. március 15-én. MTI/Illyés Tibor

Áder János: a szabadság és a hűség adja március 15. erejét

A szabadság és a hűség adja március 15. erejét - jelentette ki Áder János ünnepi beszédében, amelyet a közszolgálati televízió sugárzott vasárnap.

Az államfő a koronavírus-járványra utalva arra kért mindenkit, hogy otthonában emlékezzen. "Most épp szerényebb körülmények között, kicsit több aggodalommal, mint máskor, de bizakodva" - tette hozzá.

Áder János azt mondta, ha a magyarok 172 éve bízni tudtak egymásban, akkor "ma is számíthatunk, támaszkodhatunk egymásra".

A köztársasági elnök aláhúzta, "március 15-ét a történelmi távlat ellenére is közel érezzük magunkhoz, mert ez a nap a polgári Magyarország születésnapja".

"Ezért is fájó, hogy ma nem tudunk együtt ünnepelni úgy, ahogy megszoktuk, ahogy a szívünknek kedves, ahogy szeretnénk" - mondta.

A köztársasági elnök ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a közös ünneplés nem először marad el.

"A történelem hozott már jó néhány csöndes ünnepet" - fogalmazott.

Kiemelte, március 15. első évfordulója sem lehetett örömteli, felhőtlen esemény: 1849-ben az országban szabadságharc zajlott az egy évvel korábbi vívmányok megőrzéséért.

"Később is volt még jó néhány év, gyarló évtized, amikor nem lehetett ünnepelni" - fűzte hozzá.

A köztársasági elnök szerint azonban ma még sincs olyan nemzedék Magyarországon, amely ne ismerné Petőfit, Kossuthot, Batthyányt, Táncsicsot, a 12 pontot, vagy a Talpra magyart.

Hangsúlyozta, 1848-49 története tele van kiváló emberi teljesítményekkel, amelyek még ennyi idő távlatából is élővé teszik számunkra a múltat.

"Emberekkel, akik nemcsak meghalni tudtak Magyarországért, de élni, dolgozni, küzdeni is érte" - mondta.

Az ő alkotó munkájuk, áldozatuk, hősiességük miatt eleven mind a mai napig 1848-49 emlékezete, ezért könnyű szeretni ezt a napot, "mert március 15. történeteiből, emberi arcaiból magunkra ismerhetünk, vágyaik a mi vágyaink, eszményeik a mi eszményeink" - fejtette ki Áder János.

A köztársasági elnök aláhúzta, 1848-49 sokkal több volt egy lázas forradalomnál, egy hősies szabadságharcnál: a változás az ország lelkében, a nemzet egészében zajlott.

1848 márciusa a szabadság örömét, az önrendelkezés szépségét, a polgári fejlődést, egy közösség összetartozásának felemelő érzését hozta el - fejtette ki.

"Ünnepeljük meg ma is azt a napot, amelynek megítélésében nincs vita közöttünk!" - mondta, arra buzdítva, hogy "ünnepeljük meg, hogy egy nép nemzetté vált".

"Emlékezzünk mindazokra, akik miatt minden tavaszunk a szabadság, a hűség, a remény ünnepe lehet" - zárta beszédét Áder János.

Címlapról ajánljuk
Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint elhúzódó migrációs válságot okozhat a jelenlegi közel-keleti konfliktus. Sayfo Omar az InfoRádióban arról beszélt: a térségben ezzel együtt bizonytalan ideig tartó társadalmi, politikai és gazdasági válság körvonalazódik, és a legrosszabb forgatókönyv esetén emberek tömegei kelhetnek útra a kaotikus helyzetben.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Fokozódnak az amerikai veszteségek, Európát fenyegeti Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Fokozódnak az amerikai veszteségek, Európát fenyegeti Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×