Infostart.hu
eur:
388.54
usd:
329.98
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
Áder János köztársasági elnök (j2) fogadja Gerard Mourou (Nobel-díjas, j) és Benoit Deveaud (b) francia, valamint Tadzsima Tosiki japán (b2) fizikust a Sándor-palotában 2019. november 5-én.
Nyitókép: MTI/MTI Fotószerkesztőség/Máthé Zoltán

Egyszer csak tudósok léptek be Áder János hivatalába

Egy japán, két francia és egy magyar fizikus látogatta meg a köztársasági elnököt a Sándor-palotában.

Áder János köztársasági elnök Tajima Toshiki japán, Benoit Deveaud és Gerard Mourou francia, valamint Szabó Gábor magyar fizikusokat fogadta kedden Budapesten, a Sándor-palotában.

A vezető nemzetközi egyetemeken dolgozó tudósok, köztük a Nobel-díjas Gerard Mourou

a kiégett nukleáris fűtőelemek erősen sugárzó és különösen hosszú felezési idővel rendelkező összetevőinek kezelhetőbbé tételével kapcsolatos kutatásaikról

tájékoztatták a köztársasági elnököt.

A beszélgetés apropója egy olyan projekt, amely Magyarországnak részben energiapolitikai szempontból, részben az energiafelelősség szempontjából fontos - hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a megbeszélést követő sajtótájékoztatón.

Kiemelte, hogy Magyarország energiamixének 90 százalékát 2030-ra szén-dioxid-mentesen fogják előállítani, ennek egyik eleme az atomenergia, a másik a magenergia, a maradék 20 százalékot szeretnék megújuló energiaforrásokból biztosítani.

Mint mondta, az atomenergia felelősséget is jelent egyben, ennek egyik fontos eleme a stabilitás és biztonság, valamint a hulladék tárolása. Jelen pillanatban a fűtőelemeket elássák, várva a sugárzási szint csökkenésére, de ennek a toxicitásnak az időtartamán szeretnének módosítani.

Felhívta a figyelmet, hogy

Gerard Mourou olyan technológiáért kapott Nobel-díjat, amely alkalmas arra, hogy lézerrel szabad neutronokat állítsanak elő, a nagy toxikus atomokat szétbombázzák kisebbekre,

így kevesebb évig kell tárolni a használt fűtőelemeket.

A technológia alapján a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárást dolgoznak ki a szegedi ELI-ALPS kutatóközpont lézerrendszerének felhasználásával, a kormány a projektet nemzeti kutatási programként 3,6 milliárd forinttal támogatja.

Az utóbbi néhány évben a lézeres részecskegyorsításban bekövetkezett jelentős fejlődésre támaszkodva Gerard Mourou és Tajima Toshiki professzorok egy olyan javaslatot dolgoztak ki, amely a problémát lézeres gyorsításon alapuló neutronforrással kívánja megoldani. Az elvégzett számítógépes szimulációk azt mutatták, hogy a demonstrációs kísérletek megvalósítására a legjobb esélyt jelenleg a szegedi ELI-ALPS kutatóközpontban található lézer rendszer adja.

Gerard Mourou elmondta: fontos problémáról, a nukleáris energia felhasználásának lehetőségeiről tartottak megbeszélést. Mint mondta, azt látják a magyar kormány részéről, hogy nagyon tiszta jövőképpel rendelkezik ebben a kérdésben.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 23. 05:32
×
×
×
×