Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Egy választópolgár leadja szavazatát Budakeszin, a Fő utcai bölcsődében az országgyűlési képviselő-választáson 2018. április 8-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Már 25 ezer delegáltat küldenek a pártok

A szerda kora délelőtti adatok szerint 25 509 szavazóköri delegáltat jelentettek be a május 26-ai európai parlamenti (EP-) választáson listát állító pártok, amelyeknek összesen 185 ezer ilyen hely betöltésére lett volna lehetőségük - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból. A bejelentések feldolgozása még tart.

A legtöbb delegáltat a Fidesz-KDNP jelentette be, 14 195-öt.

  • Az MSZP-Párbeszéd 4829-et,
  • a Demokratikus Koalíció 2736-ot,
  • a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2696-ot,
  • a Mi Hazánk Mozgalom 487-et,
  • a Momentum Mozgalom 289-et,
  • a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 140-et,
  • az LMP 135-öt,
  • a Magyar Munkáspárt pedig kettőt.

Az EP-választáson a szavazatszámláló bizottságokba - országosan 10 277-be - és az egy szavazókörös településeken a helyi választási bizottságokba két-két tagot küldhettek a pártok péntek délután 16 óráig. A közösen listát állító pártok közösen küldhettek két-két tagot. Az EP-választáson kilenc listát vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), így összesen mintegy 185 ezer delegáltat jelenthettek volna be a pártok.

A 2014-es EP-választáson 28 083 delegált segítette a szavazatszámláló bizottságok munkáját. Az akkor és most is listát állító pártok közül 2014-ben a Fidesz-KDNP 14 802, az MSZP 5685, a Jobbik 5467, a DK 1266, az LMP 56 delegáltat küldött a testületekbe.

Ha a pártok delegálnak tagot a választási bizottságokba, saját megbízottjaikon keresztül győződhetnek meg a választás tisztaságáról, azt ellenőrizhetik, és részt vehetnek az esetleges vitás kérdések eldöntésében. Az EP-választás hivatalos eredményét a szavazatszámláló bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek alapján állapítja meg az NVB. Így a választáson induló valamennyi párt a delegáltjain keresztül közvetlenül követheti nyomon az eredmény megállapítását.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×