Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Nyitókép: Pixabay

A vízbe telepítenek viharjelző állomásokat a Balatonon

Október 31-én éjjel véget ér az idei szezonális viharjelző szolgáltatás a tavakon. A Balatonon a következő viharjelző szezonra bővítést, korszerűsítést hajtanak végre a rendszeren, amelynek része lesz három, teljesen új technológián alapuló, a vízben felállított állomás is - hangzott el a katasztrófavédelem, a vízirendészet és a meteorológiai szolgálat közös szezonzáró tájékoztatóján pénteken Balatonföldváron.

Tanka László tűzoltó ezredes elmondta, hogy az április elején beindított, hét hónapon át tartó viharjelző szezonban a Balatonon 46, a Velencei-tavon 4, a Tisza-tavon 5, a Fertő-tavon 11 viharjelző állomás működött. Megjegyezte, hogy az utóbbi négy évben a viharjelzők száma 50 százalékkal nőtt.

Szólt arról is, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság által elnyert uniós támogatásból mintegy 100 millió forint jut az igazgatóság által üzemeltetett balatoni viharjelző rendszer fejlesztéseire. Ennek keretében 14 állomáson cserélik le a villanócsöves jelzőket LED-esre. Balatonederics, a Keszthelyi-öböl, Balatonszepezd és Tihany Bahart-kikötője új, korszerű lámpákat kap. Új és innovatív megoldásként a Balaton mindhárom medencéjében létesül egy-egy vízbe telepített állomás napelemekkel, vezérlőszekrénnyel, akkumulátorokkal.

Az ezredes hangsúlyozta, 2108-ban nem történt olyan vízi baleset az ország nagytavain, amelynek oka bármelyik viharjelzőrendszer működésének hibájából fakadt volna. Hozzátette, a 2019-re tervezett fejlesztéseknek köszönhetően tovább nő a biztonság a Balatonon.

Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke a viharjelző szezon időjárását értékelve elmondta, hogy a sokéves átlaghoz képest jóval többször kellett elrendelni viharjelzést a gyakori zivatarok miatt, azonban a Balatonnál több mint 10 százalékkal, a Velencei-tónál több mint 20 százalékkal csökkent a viharjelzések fenntartási ideje. Számottevően csökkent a kiadott másodfokú viharjelzések és az erős viharok száma.

A meteorológusok által áprilistól szeptemberig elemzett időszak az elmúlt évtizedek átlagánál is melegebbnek bizonyult a Balaton-régióban, bár nem jellemezték hőségnapok. Siófokon 3,3, Keszthelyen 2,4 Celsius-fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet a 1971-2000-es évek átlagánál. A hat hónap csapadékösszege átlagosan 400-450 milliméter volt, ami 50, helyenként 100 milliméterrel is meghaladta a sokévi átlagot. Ennek köszönhetően az Európát több helyen sújtó aszály elkerülte a térséget - mondta Radics Kornélia.

Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője elmondta, a viharjelző szezonban a vízirendőrök közel 200 "kifutással" több mint 400 ember életét mentették meg. Arról is beszámolt, hogy tavaly év végig 24-en fulladtak a tóba, idén viszont jelentősen csökkent - október végén 7 áldozatról számoltak be - ez a szám.

Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Összeroppan Európa a brutális teher alatt – a jóléti állam forog kockán?

Összeroppan Európa a brutális teher alatt – a jóléti állam forog kockán?

Égető nyugdíjproblémával küzd Európa gazdasága, de a politikusok nemigen vállalják fel a felelősségteljes döntésekkel együtt járó népszerűtlenséget, inkább elodázzák a problémák megoldását – vezeti le egy friss, széles kitekintésű nyugdíjelemzés, amelyet a Financial Times hasábjain publikáltak a szerzők. Az alapprobléma lényege, hogy a 19-20. században létrejött nyugdíjrendszerek egészen más demográfiai helyzetben és más ellátási színvonalon működtek, mint a belőlük kifejlődött, ma már országonként akár több tízmillió ember elsődleges bevételi forrását biztosító modern nyugdíjrendszerek. Megoldást jelenthetne egy elsődlegesen tőkefedezeti pilléren nyugvó nyugdíjrendszerre való áttérés, amint azt Kanada sikeres példája mutatja, de Európában ennek most nincs politikai realitása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×