Infostart.hu
eur:
357.53
usd:
306.22
bux:
132426.66
2026. május 14. csütörtök Bonifác
Nyitókép: Pixabay

A védőoltás mellékhatása eltörpül a hiányában elkapható kórhoz képest

Ma van a védőoltások világnapja, amelynek megtartását Magyarország kezdeményezte 2004 júniusában az Egészségügyi Világszervezet európai irodájánál, mivel 2002-ben e napon hirdette ki a szervezet, hogy Európában megszűnt a gyermekbénulás betegsége.

Kacskovics Imre immonológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora elmondta, hogy a kötelező oltások beadatása nemcsak az egyén, hanem a társadalom szempontjából is alapvető fontosságú, mert így alakul ki a közösséget védő, úgynevezett nyájimmunitás, amely megakadályozza a járványok kitörését. Hozzátette, a szervezetlenség és az oltóanyag hiánya az oka annak, hogy Romániában és Ukrajnában kanyarójárvány van.

Elmondta, hogy Magyarországon is egyre nő a védőltásokat elutasítók száma, és ezzel nagyobb az esélye, hogy itthon is megjelenik a járványos betegség.

„Ha valaki megbetegszik kanyaróban, akkor átlagosan 18 másik embert betegít meg, összehasonlításul az ebola 2-t”

– emelte ki. Így nem véletlen, hogy az előbbi kór jelent meg újra.

„Nagyon fontos, hogy az emberek többsége be legyen oltva, mert ha ez a védőoltás hiányzik, és egyre nagyobb számban nem oltják be az embereket, akkor bizony a közösségben a betegség elterjedhet” – figyelmeztetett.

Kacskovics Imre hozzátette, hogy mint minden orvosi beavatkozásnak, így a a védőoltásoknak is lehetnek mellékhatásaik; szerencsére a gyakoriak enyhék, a komolyabbak viszont nagyon ritkák. „Óriási különbség van a kockázat szempontjából, hogyha nem oltatunk – ott egész biztos, hogy ragály lesz, fertőző betegség, súlyos következményekkel – ahhoz képest, hogy oltunk, és több százezer gyerek közül esetleg megbetegszik” – hangsúlyozta. A hatvanas évek előtt voltak olyan évek, amikor a 60 ezer kanyarós kisgyermek közül 50-100 meghalt – emlékeztetett a szakértő.

A Házi Gyermekorvosok Országos Szövetségének elnöke szerint szkeptikusak a szülők a védőoltásokkal, de annak abszolút megtagadása ritkán tapasztalható. Nincs azonban automatikus elfogadás – tette hozzá Póta György.

A szövetség elnöke kiemelte: fontos, hogy a páciensek megkapják a megfelelő információkat az oltásról.

„Nem csak azért adjuk be, mert kötelező, hanem azért, mert meg vagyunk róla győződve, hogy ez a gyerekek számára hasznos és jó dolog”

– fogalmazott.

A Házi Gyermekorvosok Országos Szövetségének elnöke szerint a bárányhimlő elleni oltás mellett, a gennyes agyhártyagyulladás elleni oltást is kötelezővé kellene tenni. Bár sokkal ritkább megbetegedésről van szó, de többségében a csecsemőket és a serdülő korosztályt érinti, akiknél súlyos szövődmények alakulhatnak ki, és bele is halhatnak a betegségbe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Döntött a Tisza-kormány, itt a lista, miket fognak kivizsgálni és nyilvánosságra hozni

Döntött a Tisza-kormány, itt a lista, miket fognak kivizsgálni és nyilvánosságra hozni

Megjelentek a Magyar Közlönyben a Tisza-kormány első, szerdai hivatalos ülése után az új kormányzat első rendeletei. Ezek azokról az ügyekről szólnak, amelyek kapcsán vizsgálatok indulnnak és amilyen ügyeket nyilvánosságra fognak hozni. A pénzügyminiszter különleges jogköröket kapott, vizsgálják a kórházak klímáit, ügynökakták, kegyelmi ügy, titkos szerződések, kormányhatározatok – hosszú a lista, hogy minek lát neki azonnal a kormány.

Nem volt, aki kinyissa az óvóhelyek ajtaját – mondja a kárpátaljai újságíró az orosz légitámadás után

Ungváron élte át az orosz dróntámadást a Kárpáti Igaz Szó újságírója. Simon Rita szerint nagy probléma, hogy a magyarlakta területen nincsenek óvóhelyek, vagy nincsenek megfelelően felszerelve, esetleg zárva vannak még légiriadó esetén is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×