Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Ne aggódjon, lesz elég eper - lapszemle

Hamarosan eldőlhet Kovács Béla sorsa – írja a Magyar Idők. A Magyar Nemzet szerint nőtt a magántanulók száma.

A Magyar Idők arról ír, május végén dönthet az Európai Parlament Kovács Béla jobbikos képviselő mentelmi jogáról. Ha kiadják a politikust, nemcsak kémkedés, hanem költségvetési csalás miatt is nyomozhatnak ellene. Kovács februárban orvosi igazolással kimentette magát a szakbizottság előtt, és a márciusban esedékes meghallgatásra sem ment el – a jogi bizottság nem ad több lehetőséget a személyes meghallgatásra, és – a lap szerint – egyhangúlag támogatja a mentelmi jog felfüggesztését.

A Világgazdaság cikke szerint a víz- és csatornaszolgáltatók közművezeték utáni adófizetési kötelezettsége sávosan, progresszíven nőne 2018. január 1-jétől egy törvénymódosítási javaslat alapján. A szolgáltatók adójának mértéke attól függne, hogy hálózatukra vetítve hány fogyasztót látnak el. Így lenne, aki a jelenlegi adó 35 százalékát, de olyan is, ki a négy és félszeresét fizetné.

A Magyar Nemzet arról ír, míg 2015-ben 6835 magántanulót tartottak nyilván, számuk egy év alatt bő tíz százalékkal, majdnem 700-zal emelkedett, így 2016-ban már több mint 7500 gyermek tanult ebben a státusban. A legtöbb magántanuló Budapesten volt, számuk 1025.

A Magyar Idők cikke szerint a fagyok ellenére lesz elég eper. Bár az elmúlt napokban már megjelent a magyar eper a piacokon, szélesebb kínálatból a jövő héttől válogathatnak a vásárlók. Az árak minden eddiginél nagyobb skálán mozognak, az olasz-spanyol gyümölcsért 700-800, míg a jobb minőségű magyarért akár 2500 forintot is elkérhetnek a kereskedők.

A Magyar Nemzetben arról lehet olvasni, hogy ismét emelkedett a tartósan betöltetlen fogorvosi körzetek száma. Míg március elején 234, legalább fél éve üresen álló körzet volt, ez a szám tegnap már 251-re emelkedett. Ráadásul a többmilliós támogatás sem tűnik elég motiválónak.

A Nemzeti Sport egész oldalas interjút közöl Hosszú Katinka olimpiai bajnok úszóval. Megnyert már mindent, sokak példaképe, ám ahhoz még mindig nem tudott hozzászokni, hogy minden mozdulatát figyelik az emberek – ennek kezeléséről, az őt érő támadásokról, valamint motivációiról is beszélt a lapnak.

A Magyar Idők cikke szerint jelentős összeg, mintegy 520 milliárd forint maradt tavaly a magyarországi vállalkozásoknál a munkahelyvédelmi akcióterv keretében. A járulékcsökkentési támogatásokat ma már közel 900 ezer munkavállaló után veszik igénybe a cégek.

A Világgazdaságnak Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója arról beszélt, azon dolgoznak, hogy a magyar vállalatok még versenyképesebbé váljanak a külpiacokon, Magyarország törekvése, hogy innovációs központtá váljon, ezért 2018-tól minden vállalkozás kétszer annyi pénzt vonhat le az adóalapjából, mint amennyit innovációra fordít.

A Portfolio arról ír, hogy új sztár jelent meg a piacon: nagyobbat ment, mint a Tesla vagy a Bitcoin. Egy kevésbé ismert átmenetifém, a kobalt tartja most lázban az árupiaci befektetőket: év eleje óta 68%-ot emelkedett az árfolyama, ezzel a két említett cégnél és az Apple-nél is jobban teljesített.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×