Alaptétel, hogy amíg igény van, nem lehet megszüntetni a gyermekmunkát, -kereskedelmet és -prostitúciót, és ebben mind a fejlett, mind a fejlődő országoknak megvan a maga felelőssége - mondta az UNICEF Magyar Bizottságának igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

A legnagyobb problémát Kecskeméti Edit szerint a gyerekek prostitúcióra kényszerítése, és ennek érdekében való kereskedelme jelenti; ez évente 1,2 millió fiatalt érint. "Köztudott, hogy Nepálból, Kínából rendszeresen visznek át gyerekeket Indiába prostitúció céljából, de fennáll ez a kereskedelmi kapcsolat a Kelet és a Nyugat között: Ukrajnából gyakran adnak el fiatalokat Nyugat-Európába, de igaz ez Afrikára is" - magyarázta a szakértő.

Máshogy néznek rájuk

Kecskeméti Edit szerint megváltozott az a mód, ahogy a gyerekekre tekintünk: az egészen fiatalok is jogok alanyaivá váltak. A hétköznapokban ez annyit jelent, hogy a szülőnek nem tulajdona a gyerek, akinek a véleményére oda kell figyelni az őt érintő ügyekben. A változás nyomán sok konferencián, nemzetközi tanácskozáson is előkerülnek a gyerekügyek, amire húsz-harminc évvel ezelőtt nem volt példa - mondta az UNICEF Magyar Bizottságának igazgatója.

A szakértő úgy véli: mindebben komoly szerepe van az ENSZ húsz évvel ezelőtt életre hívott Gyermekjogi Chartájának, illetve azoknak a mozgalmaknak, amelyek a dokumentum szövegének 1979 és 1989 között folyó tárgyalása során jöttek létre. Ez idő alatt kovácsolódott össze egy erős nemzetközi gyermekjogvédelmi civil együttműködés is, amely a charta megszületésével olyan eszközt kapott a kezébe, amely a gyermekek ügyét jobban képviselhetővé teszi - fűzte hozzá.