Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Zalai Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az  Európa-tanulmányok Tanszék oktatója az InfoRádió Aréna című műsorában
Nyitókép: InfoRádió

Szakértő az Arénában: Magyar Péter is nemet mondott Brüsszelnek – de nincs egyedül

Milyen saját és másokkal közös céljai lehetnek az új magyar kormánynak az Európai Unió költségvetési tárgyalásain? És miben változott, ha egyáltalán változott Magyar Péter miniszterelnök tárgyalástechnikája az EU ülésein elődjéhez, Orbán Viktoréhoz képest? Többek között erről is beszélt Zalai Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa Tanszék oktatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

A magyar kormány szerencsés helyzetben van, mert a legfontosabb érdekei egybeesnek a „kohézió barátai” csoport érdekeivel – mondta Zalai Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára az InfoRádió Aréna című műsorában azzal kapcsolatban, hogy mik lehetnek a dedikált magyar célok az Európai Unió következő költségvetési ciklusában. Vagyis, hogy minél több kohéziós és agrárforráshoz jussunk és ezek felhasználásában a lehető legnagyobb mozgástere legyen a magyar kormánynak. Ebben a tekintetben a csoport 17 másik tagállamával nagyrészt azonosak az érdekeink – jegyezte meg.

Van egy sajátos magyar szempont is: a korábbi kormány idején elveszített források részleges kompenzálása. Erre az Európa Tanszék oktatója lát némi esélyt.

Nem gondolja, hogy a több mint kétmilliárd eurónyi elveszített forrást teljes egészében vissza lehetne szerezni, de arra talán van mozgástér megítélése szerint, hogy a magyar kormány néhány százmillió euróhoz hozzájusson.

Zalai Csaba szerint Magyarországnak vannak olyan sajátos érdekei is, amelyek nem feltétlenül a „kohéziós országok” álláspontjával esnek egybe. A vámbevételek tekintetében például Magyarország az unió külső határán helyezkedik el: az országban azokat az árukat vámkezelik, amelyek elsőként itt lépnek be az uniós piacra, miközben a termékek nem feltétlenül a magyar gazdaság szereplőihez kerülnek.

A vámokat beszedő tagállamok a bevételek egy részét megtarthatják a beszedés költségeinek fedezésére. Ez az arány Magyarország esetében eddig 25 százalék volt, vagyis minden egyes eurónyi vámbevételből 25 cent maradhatott az államnál. Zalai Csaba rámutatott, hogy ebben a kérdésben Magyarország Hollandiával és más, jelentős külső határokkal rendelkező tagállamokkal oszt meg azonos álláspontot.

A magyar kormány számára ezért fontos, hogy ne csökkenjen a vámokból visszatartható hányad, amelyet az Európai Bizottság a jelenlegi tervek szerint 10 százalékra mérsékelne.

Ez éves szinten akár több százmillió eurós bevételkiesést is okozhatna a magyar költségvetésnek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára hangsúlyozta, hogy egyes kérdésekben így más tagállamokkal, akár a nettó befizető országokkal is közösek lehetnek Magyarország érdekei.

„Együtt megyünk”

Ismeretes, Magyar Péter korábban, még a kormányalakításkor azt mondta, nem fog mindenáron vétózni, a napokban viszont úgy fogalmazott, csak akkor fogja elfogadni az uniós költségvetést, hogy ha a magyar érdekek maradéktalanul teljesülnek. Ennek alapján felmerül a kérdés, más-e Magyar Péter tárgyalástechnikája az Európai Unióval, mint Orbán Viktoré volt?

Zalai Csaba szerint nem az ő tiszte megvédeni a magyar miniszterelnököt, ugyanakkor felidézte, hogy Magyar Péter egy tegnapi vagy tegnapelőtti interjúban maga is pontosította korábbi kijelentését. Az Európa Tanszék oktatója úgy véli,

a „vétó” szónak az elmúlt évek történései miatt Magyarországon érthető módon negatív a felhangja.

A szakértő szerint viszont Magyar Péter abba a tagállami csoportba illeszkedett, amelynek tagjai úgy foglaltak állást, hogy a jelenlegi feltételekkel nem fogadható el számukra az uniós költségvetési javaslat. Hozzátette, hogy ebben a magyar miniszterelnök nem volt egyedül, hiszen megítélése szerint a tagállamok túlnyomó többsége hasonlóan gondolkodott. „Együtt megyünk” – fogalmazott Zalai Csaba, aki a helyzetet egy bicikliversenyhez hasonlította, amelyben a résztvevők felváltva kerülnek az élre.

Elmondása szerint Magyarország a többi 17 tagállammal együtt képviseli az érdekeit, és a részt vevő országok egyetértenek abban, hogy a jelenlegi ír költségvetési javaslatnál kedvezőbb megállapodást is el lehetne érni.

Ezért a tárgyalások jelenlegi szakaszában mindenkit az a taktika vezet, hogy a tervezet jelenlegi formáját elfogadhatatlannak minősítse.

A német kancellár és a belga miniszterelnök után Magyar Péter is azok közé tartozott, akik jelezték, hogy a javaslat ebben a formában nem fogadható el számukra.

A szakértő szerint ugyanakkor van esély arra, hogy a tagállamok megállapodásra jussanak a költségvetésről. Úgy véli, ha nem is az év végéig, de januárra vagy februárra megszülethet az egyezség.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. A teljes beszélgetést megnézheti, meghallgathatja alább.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×