Hogy mit is okozott az árréssapka az elmúlt most már több mint 18 hónapban, arról Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádióban elmondta: a legsúlyosabb veszteség, amit már korábban jeleztek, hogy a kisboltok „kiárazódnak”, tehát az egymilliárd forintnál kisebb árbevételű vállalkozói kör a beszerzési lehetőségei okán elvesztette a vevőket, a kisboltok bezárási üteme gyorsult,

tavaly 923 ilyen kis üzlet zárt be.

„A másik nagy probléma, hogy az egész rendszer sajnos az import termékek térnyerését hozta, ez az erős forinttal az utóbbi hónapokban nagyon intenzív lett” – tette hozzá.

Rámutatott: a kereskedelem úgy működik, hogy az árrésből kell kigazdálkodni a költségeket, tehát ha az árréssapka, ami az élelmiszerek tekintetében már 43 termékcsoportra volt kötelező – ez egy szupermarketben 800 terméket jelent –, kötelezővé teszi, hogy azokat 10 százalék árréssel kell árulni, és a költség abban az üzletben 30 százalék, akkor ahhoz, hogy ne kelljen az üzletet bezárni, az árréseket valahonnan elő kell teremteni.

„Természetesen a kereskedők próbáltak a nem érintett termékeknél kedvezőbb beszerzési árakat elérni a beszállító partnereknél, hogy ne a fogyasztói árak legyenek magasabbak, de az árrést meg kellett alapozni ahhoz, hogy működni tudjunk. Hogy ez az árakban milyen torzulást okozott, arról azt gondoljuk, ez gyorsan visszarendeződhet a piacon, de az biztos, hogy

ezek a szabályozók nagyon tönkretették az egész szektort,

nemcsak azért, mert nagyon sokan bezártak, hanem azért is, mert abszolút felborultak ezek az árképzési modellek. Vissza kell rendeződni, mert csak akkor lehet egészséges verseny” – foglalta össze Neubauer Katalin.

A kisboltok újranyitásához szerinte teljesen más stratégia kell, azok ugyanis még mindig a nagykereskedelmi partnereiktől kapják az árut, így az árréssapka idején eleve hátrányból indultak. Az érdekképviselet vezetője szerint a kormányzattal, illetve a gazdasági tárcával stratégiai megállapodás szükséges, volt is erre irányuló megkeresés már a gazdaságirányítás részéről. A közös gondolkodás arról szól, hogyan menthetők meg a kisboltok, mitől maradhatnak versenyképesek.

Neubauer Katalin szerint

az egészséges verseny és az árakciók világa fog majd minél kedvezőbb fogyasztói árakat eredményezni,

ahogy ez az árréssapka világa előtt is volt. A legfontosabbnak azt látja, hogy az ünnepekre olyan választék fogadja a vásárlókat, amelyet nem az árréskorlát határoz meg.

„A szupermarketek nem voltak arra ösztönözve az árréssapka miatt, hogy új, innovatív, minőségi élelmiszerekkel is kínálják a vásárlókat, mert azt mondták, hogy ha csak 10 százalék árrést tehetnek rá és a költség 30 százalék, akkor nem fognak bővíteni. Mi nagyon bízunk abban, hogy ez az idő nem túl rövid ahhoz, hogy az ünnepi választék ott lehessen a boltokban” – hangsúlyozta.

Az erős forint hatásáról is beszélt: a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az erős forint egyértelműen az importtermékek térnyerését eredményezte, „tisztán látható, hogy a külföldi láncok, főleg a diszkontok az import termékekre helyezik a hangsúlyt, náluk a legkevesebb a magyar termék részaránya, ezt minden kutatás is alátámasztja”. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ha az import versenytermékek megjelennek a piacon, azok a magyar feldolgozóipari szereplőket is arra inspirálják, hogy hatékonyabban, más eszközökkel is forduljanak a termelőkapacitások átalakítása irányába, mert

a versenyben az ár még mindig egy nagyon komoly tényező, a minőség egyéb tényezői sokadik szempontot jelentenek.

A kiskereskedelmi különadóról is elmondta a véleményét a 2027-es költségvetés bemutatása fényében.

„Amit most lehetett hallani, az az, hogy a legkisebb sáv, tehát az 1 és 50 milliárd forint közötti árbevételű vállalkozások adója 0,15 százalékról 0,45 százalékra nőne. Miután az árréssapka eltüntetésével együtt jelentették be ezt, sokkal kevésbé fáj a helyzet, mint eddig. Az árréssapka-veszteség 1,5 és 3 százalék közötti volt a kereskedelmi vállalkozásoknak, szinte ugyanaz az érintett kör, mert 1 milliárd forinttól volt kötelezett valaki az árréssapkára, tehát most ez a 0,3 százalékos növekmény könnyebben elfogadható, mint más esetben” – fogalmazott.

Megjegyezte azt is, hogy a Covid óta folyamatosan romlik a kiskereskedelem jövedelmezősége, és

• a hatósági ár,
• a kötelező akciózás és
• az árréssapka

olykor még időben átfedve is jelentkeztek.

Jelenleg a 2025-ös éves képet látva azt mondhatják, hogy a kereskedelmi vállalkozások a napi fogyasztási cikkekben vagy veszteségesek, vagy minimális, 1-3 százalék körüli eredményt tudtak kimutatni, ami jóval alatta van az európai átlagnak, a szakmai átlagnak és a múltbeli átlagnak is.

Ami pedig még adottság:

több mint hárommillió magyar ember él olyan településen, amely 3000 főnél kisebb, így kisebb kereskedelmi egységek látják el élelmiszerrel – általában ők azok, akik a legveszélyeztetettebbek,

mert ha egy erős állami kéz még inkább kedvez a diszkontláncoknak, amelyek már így is a piac 40 százalékát birtokolják, a kistelepülésektől is elviszik a vásárlóerőt. Márpedig ha a vidéki ember vidéken szeretne élni, akkor a hétköznapi cikkek kereskedelmét nagyon komolyan át kell gondolni. Neubauer Katalin a párbeszéd sikerében és a kistelepüléseken is jelen lévő versenyben bízik.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.