Székely János, az MKPK elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a körlevél az evangélium látásmódjával tekint a társadalomra, amely szerint a világmindenség a Teremtő szeretetéből van, és az emberi életnek van oka és beteljesedése, nem a semmiből a semmibe tart. A körlevél ezen optikából tekint a

• társadalomra, ezen belül
• az oktatásra,
• az egészségügyre,
• a családokra,
• a szegénységre,
• a fiatalokra és
• a társadalom lelkiállapotára.

A jelentős gazdasági fejlődés mellett azonban a háború és a klímaválság is az emberiséggel van – jegyzi meg a közlés.

A nyolc fejezet

1. Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök az első, Csodálatos emberségünk című fejezetet ismertetve kiemelte: a mindössze két bekezdésből álló, három szentszéki dokumentumra hivatkozó fejezet kiemelti, hogy az emberi személy létezésével együtt jár a méltósága, és nincs feltétel, nincs helyzet, amely ezt megsemmisítené.
2. Palojtay Márta, az MKPK családbizottságának életvédelmi referense a családról szóló fejezetet ismertetve úgy értékelt: ebben a fejezetben szerepelnek azok a pontok, amelyek a legkomolyabb társadalmi vitákat váltották ki az utóbbi időben, mint a család fogalmának meghatározása, az életkezdeti és életvégi kérdések, a nemi identitás és a mesterséges megtermékenyítés kérdései. Azt is mondta: annak ellenére, hogy Európa-szerte csökken a magukat kereszténynek mondók száma, a fontos morális kérdésekben még mindig az egyházhoz fordulnak az emberek iránymutatásért. Jelezte: a körlevél „határozottan és világosan képviseli” az egyház tanítását, ugyanakkor empatikus, a realitásokból kiinduló megközelítéssel, amely a segítő jelenlét hozzáállásáról tesz tanúságot. A körlevél kitér olyan jelenségekre, mint az abortusztabletta alkalmazása, az eutanáziához való hozzáférés, illetve a házasság fogalmának átértelmezése, a gyermektelenség, a gyógyíthatatlan betegségek, a szexuális visszaélések vagy a gyermekvédelem; e mentén a dokumentum szerzői bocsánatot kérnek az érintettektől és hozzátartozóiktól a bántalmazásokért és az ügyek helytelen kezeléséért.
3. Oroszné Obbágy Rita, a Miskolci Görögkatolikus Egyházmegye cigánypasztorációs felelőse a körlevél gazdaságról szóló fejezetét ismertetve kiemelte: igazságosság, a szegények iránti figyelem és szeretet nélkül nincs életerős és boldog társadalom.
4. Rubovszky Rita, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Oktatási Bizottságának főtanácsadója a körlevél oktatásról szóló fejezetét ismertetve azt mondta: a katolikus iskola célja nem pusztán a vallási ismeretek átadása, hanem olyan személyiség formálása, aki képes felelősséget vállalni másokért és a társadalomért. A körlevél legújszerűbb vonásaként említette, hogy meglepő nyíltsággal és önkritikával beszél a mai oktatás valóságáról, és arról az ellentmondásról, hogy miközben az egyházi intézményrendszer jelentősen bővült, a fiatalok személyes vallási kötődése gyengült.
5. Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új ember főszerkesztője a közélettel foglalkozó fejezetről szólva jelezte, a körlevélnek ez a része azzal foglalkozik, hogyan tud az egyház része lenni a közéletnek. A fejezet kiemeli az érdemi párbeszéd és a jog tiszteletben tartásának fontosságát, és szeretetteljes társadalom építésére hív.
6. Nobilis Márió, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola megbízott tanszékvezetője a dokumentum teremtésvédelemről szóló fejezetét ismertetve emlékeztetett, hogy míg az 1996-os körlevélben egyetlen pont foglalkozott a környezetvédelemmel, addig a mostani körlevél egy fejezetet szentel annak. Ferenc pápa Laudato sí kezdetű dokumentuma alapján kimondja, hogy fenntarthatatlan helyzetünknek nem pusztán gazdasági vagy technológiai, hanem elsősorban erkölcsi és lelki gyökere van, és valójában a fejlődés, a növekedés radikális újraértelmezését kellene képviselnünk.
7. Felföldi László pécsi püspök a fiatalok helyzetével szóló részről azt mondta: a fiatalok nem pusztán tanításra vágynak, hanem olyan közösséget keresnek, amelyben valódi figyelmet, elfogadást és szeretetet kapnak. Az egyháznak kilépő egyházzá kell válnia, amely képes jelen lenni az emberek életében.
8. A körlevél utolsó, a társadalom spirituális megújulásáról szóló fejezetéről szólva Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita azt mondta: az egyház feladata hogy a névleges hittől a megtérésen alapuló tudatos tanítványság felé vezesse az embereket.