Magyarországon mintegy tízezer vakbélgyulladást diagnosztizálnak, illetve műtenek meg évente. Ha későn fedezik fel, életveszélyes lehet, márpedig az előjelek sokszor csupán egy bélfertőzés tüneteihez hasonlítanak: hasmenés, hányás, esetleg, láz.

Abban az esetben, ha a tünetek ünnepnapon vagy hétvégén jelentkeznek, az ügyeletes orvoshoz kell fordulni - arról azonban, hogy hol van ilyen ellátás, a betegnek magának kell tájékozódnia.

Sőt nem elég csak megtalálni az ügyeletet, el is kell vinni oda a beteget. Ugyanis ha a házi orvosi ügyelet vagy a mentőszolgálat úgy ítéli meg, hogy nem sürgős az eset - ahogyan az InfoRádió hallgatójával is történt - akkor órákig is eltarthat, amíg eljutnak a beteghez.

Ha egyáltalán kimennek. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az InfoRádiónak elmondta, ha a tünetek nem indokolják, akkor eleve nem mentőt, hanem háziorvost küldenek a beteghez. "Ennek nem a takarékoskodás a célja, vagyis nem a közvetlen anyagi takarékoskodás, hanem egyfajta gazdálkodás a mentőautókkal, hiszen a következő betegnek is szüksége lehet rá. Tehát az indokolatlan hívásokat próbáljuk meg ezzel kiküszöbölni, hiszen a hasfájás például gyermekkorban nagyon gyakori tünet" - magyarázta a szóvivő.

Az InfoRádió hallgatója végül úgy döntött, hogy nem várja meg, míg megérkezik az orvos, így maga vitte el nagykorú gyermekét a vizsgálatra - mint kiderült, okkal, hiszen megállapították, hogy a betegnek előre haladott vakbélgyulladása volt, amit azonnal meg kellett műteni.

"A hasi tünetek nagyon furák tudnak lenni"

A hasfájás tehát lehet gyanús a szülőnek, de nem biztos, hogy gyanús az ügyeletes orvosnak is a telefonon keresztül. Hasi tünetek alapján valóban nehéz megállapítani egy betegséget - mondta az InfoRádiónak Kertai Aurél, a Budapesti Háziorvosi Szekció vezetője. "A hasi tünetek azok nagyon furák tudnak lenni, nagy gyakorlattal kell rendelkezni ahhoz, hogy biztosan lehessen dönteni" - fogalmazott.

Arról, hogy évente hány esetben lépnek fel komplikációk egy betegnél, mert az orvos nem ismerte fel a tünetekből a betegséget, nem áll rendelkezésre statisztika - mondta az InfoRádiónak Csák Judit, a Betegjogi, Ellátott jogi és Gyermekjogi Közalapítvány Kuratóriumának elnöke. Nem lehet tehát tudni, hogy hány perforált vakbél vagy hashártyagyulladás alakul ki a téves vagy kései diagnózis miatt, hiszen a háziorvosok többsége is belgyógyász, miközben a vakbélgyulladás pontos diagnózisához sebész is szükséges.

Szintén nem szerencsés, hogy a rendszer kihagyhatatlan része a szülő, még akkor is, ha a gyermeke jogilag már nagykorú. Hivatalosan kizárólag orvos állapíthat meg diagnózist, ám szakmai ismeretein kívül ugyanolyan fontos a jóindulat vagy pillanatnyi helyzetfelismerés képessége. Ezért az intézkedő, szemfüles, sőt adott esetben levakarhatatlan szülő jelenléte életmentő a mai egészségügyi ellátásban.