Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Unsplash

A múltban ragadva, a világ egy része még mindig hisz egy legendás szoftverben

Miközben az emberiség azon aggódik, hogy hová vezethet a mesterséges intelligencia menetelése, a világ egy része leragadt „a digitális középkorban”: évtizedekkel megjelenésük után még mindig futnak a Windows XP, Windows 95 és más elavult rendszerek – mert felhasználóik nem tudnak megszabadulni tőlük.

Egykoron, azaz pontosan 30 évvel ezelőtti debütálása idején csúcstechnológia volt, ma pedig matuzsálem. De, mint kiderült, olyan, amely vasmarokkal láncolja magához a fogságába került szerencsétleneket. Ez a Windows 95, a Microsoft egykor forradalmi operációs rendszere, amelynek globális reklámkampányához a Rolling Stones szolgáltatta a zenét, Start Me Up című slágerével.

A BBC nyomozásából kiderül, hogy még mindig sokan vannak világszerte, akiknek a fülében lidércnyomássá válhatott a dal, mivel nap, mint nap, hosszú perceket várnak, hogy beinduljon a Win95 vagy más, elavult operációs rendszer – amitől nem tudnak megszabadulni.

„A Windows az alapinfrastruktúra. Ezért olyan gazdag Bill Gates”

– mondta a BBC-nek Lee Vinsel, a Virginiai Műszaki Egyetem docense.

A cikk példaként hozza fel, hogy egy manhattani kórházban még mindig nem ritka látvány, hogy a lift képernyőjén ott villog a rettegett „Kék halál” – a 2001-ben kiadott Windows XP hibaüzenete. Miért? Mert a liftet ma is az a rendszer működteti, amelynek hivatalos támogatását a Microsoft több mint tíz éve megszüntette.

Az eset nem egyedi. Thomas Germain, a BBC technológiai tudósítója szerint világszerte egész iparágak függenek elavult Microsoft rendszerektől.

A cég most ünnepli fennállásának 50. évfordulóját – és, miközben a mesterséges intelligenciára és felhőalapú szolgáltatásokra építi a jövőjét, múltbeli szoftverei még mindig meghatározók a digitális infrastruktúrában.

A mindennapok elmeszesedett gerinchálózata

A bankautomatáktól a közlekedési rendszereken át, a művészi nyomtatókig emberi létünk rejtett zugaiban ott rejtőznek és ketyegnek a régi Windows rendszerek.

Elvis Montiero New Jersey-i ATM-technikus szerint sok pénzkiadó automata még ma is Windows XP-t vagy akár a 1993-as, a mezei felhasználó életét megkeserítő, de az informatikusok által dicsért Windows NT-t futtatja.

„A frissítés költséges és bonyolult” – mondja Montiero. Az új szoftverekhez szükséges hardverek, a szabályozásoknak való megfelelés és a speciális ATM-szoftverek újraírása sokszor nem éri meg.

Németországban a Deutsche Bahn vasúttársaság hirdetést adott fel, olyan IT-szakembert kereseve, aki ismeri a több, mint 30 éves Windows 3.11-et és az MS-DOS-t. „Vonataink akár 30 évig is üzemelnek” – közölték. Mivel ezek a rendszerek stabilak és biztonságosak, sokáig használják őket.

San Franciscóban a Muni néven emlegetett helyi metró reggeli indítása még mindig floppy-lemezzel történik. Kaliforniában pedig a LightJet típusú fotónyomtatók Windows 2000-en futnak. John Watts műszaki operátor szerint kőbaltának hívják ezeket a gépeket, annyira ősiek. Ugyanakkor nem tudnak megszabadulni tőlük, mert az átállás költsége akár 50–60 ezer dollár is lehet.

Állami szervek, kórházak és a halogatás kultúrája

Az amerikai állami intézmények sem kivételek, amikor a szoftver matuzsálemek használatáról van szó. Eric Zabriskie, az amerikai veteránügyi hivatal pszichiátere már négy éve azzal kezdi a napot, hogy 15 percet vár, mire beindul az ősi operációs rendszere. A hivatal főként a 90-es évekbeli CPRS-t (Számítógépes Betegnyilvántartó Rendszer) használja, amely az igencsak régi, MS-DOS-alapú VistA platformra épül. Bár többször próbálták lecserélni, jelenleg 2031-re tervezik az új rendszer országos bevezetését.

M. Scott Ford szoftverfejlesztő szerint „a karbantartás halogatása” az egyik fő oka annak, hogy a régi rendszerek megmaradnak. „A végén már csak egyvalaki marad, aki tudja, hogy kell működtetni” – teszi hozzá.

Biztonság, nosztalgia és a régi technológia iránti vonzalom

A régi rendszerek előnye az egyszerűségük lehet – kevesebb rajtuk a biztonsági rés. De ha az internetre kötjük őket, a kockázatok azonnal megsokszorozódnak.

Ugyanakkor néha a nosztalgia is szerepet játszik, abban, hogy miért használ valaki régi oprendszert. Dene Grigar, a Washingtoni Állami Egyetem elektronikus irodalommal foglalkozó laborjának vezetője 61 régi számítógépet tart működőképes állapotban. Ezeken digitális formában tárolt irodalmi műveket, játékokat és interaktív műalkotásokat mutat be.

„Amint az emberek rászabadultak ezekre a számítógépekre, műalkotásokat kezdtek velük létrehozni” – meséli. Az alkotás élménye pedig csak az eredeti gépeken teljes. Egyedül egy olyan gép kéne még, ami öt és egy negyed colos floppylemezt tud olvasni – „Hat éve keresem” – mondja.

Maga a Microsoft is ludas

A Windowst létrehozó technológiai mamutcég üzletpolitikája is közrejátszott abban, hogy sokan – még az Egyesült Államokban is – beleragadtak az ősi rendszerekbe. Az Apple – meglehetősen kegyetlen módon - gyorsan felszámolja régebbi termékei támogatását. Ezt teszik most éppen az Intel-chipeket használó Macekkel – pedig annak idején hatalmas ugrásként írták le, hogy hátat fordítottak a korábbi, Power PC-architektúrának. Persze most is megtörtént a nagy ugrás, az Apple néhány éve debütált M-chipjeivel. Mégis, tökéletes állapotban lévő gépek és szoftverek maradnak támogatás nélkül.

A Microsoft más filozófiát követ: sokáig támogatja szoftvereit és nem kényszeríti ügyfeleit új hardver vásárlására.

„A Microsoft valami, amibe beleragadsz” – foglalja össze Ford. Az elavult rendszerek sokszor nem csillognak-villognak – de működnek. És amíg a frissítés ára és a múltban ragadás kockázata nem veszélyezteti, amit megszoktunk, addig ezek a „digitális kísértethajók” velünk maradnak.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×