A brit kormány a héten bejelentette: 2026 áprilisáig százezer drónt szállít Ukrajnának. Ez a tízszerese annak, mint amit az ukránok tavaly kaptak Londontól és része egy 5,3 milliárd eurónak megfelelő katonai segélycsomagnak. A drónokra ebből 410 millió eurónak megfelelő fontot költenek, míg további 290 milliónyit az ukrán katonák kiképzésére. Nem ez az egyetlen segítség: a britek év eleje óta már 140 ezer tüzérségi lövedéket juttattak el Ukrajnába.

Mint a brit sajtó megjegyzi – a lapokban most az ukránok leleményességét méltató és támogatásukat sürgető írások jelennek meg –, az időzítés nem véletlen: vasárnap Ukrajna az egyik legmerészebb akcióját hajtotta végre, mélyen orosz területen. Oroszországba becsempészett és kamionok rakteréből felszálló drónokkal végzett pusztítást orosz légibázisokon, és állítása szerint akár 40 stratégiai bombázót is megsemmisíthetett.

A britek közben saját védelmi stratégiájukat is átdolgozzák: több mint 4,7 milliárd eurónak megfelelő pénzt szánnak autonóm rendszerekre és drónokra, tanulva az ukrán–orosz háború technológiai tapasztalataiból – jegyzi meg a Telegraph című lap.

Miközben Kijev a levegőből támad, a frontvonalon az oroszok könyvelhettek el sikert: a védelmi minisztérium szerint elfoglalták Ridkodub és Kindrativka településeket Kelet- és Északkelet-Ukrajnában – ezt azonban független források még nem erősítették meg.

Az ukránok további akciója volt, hogy újra megtámadták a szimbolikus jelentőségű krími hidat. Az ukrán titkosszolgálat azt állította, hogy több mint egy tonna robbanóanyaggal célozták meg a híd víz alatti tartóoszlopait. A robbanás tényét Moszkva is elismerte, de nem sokkal később az orosz médiában videók jelentek meg, amelyek szerint tovább haladt a forgalom a hídon – azaz az akció kudarcot vallott.

Korábban pedig az Ukrajnával határos orosz régiókban összeomlott két vasúti híd, hét ember meghalt, és az orosz hatóságok „terrorizmus gyanújával” nyomozásba kezdtek. Kijev válasza erre az volt, hogy az oroszok saját, hamis zászlós akciót hajtottak végre még az isztambuli tárgyalások előtt.

Csütörtökön orosz Telegram-csatornák arról kezdtek írni, hogy a voronyezsi régióban pokolgépeket találtak vasúti sínek mellett.

Donald Trump amerikai elnök szerdán telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és azt írta: Putyin „nagyon határozottan közölte, vissza kell vágnia a repterek elleni támadásokért”. Donald Trump szerint „jó volt a beszélgetés, de nem vezet el az azonnali békéhez”.

Úgy tűnik tehát, hogy a háború új szintre lépett, és nem a tűzszünet felé tart. Keith Kellogg amerikai elnöki különmegbízott szerint az orosz repterek elleni támadások „drámaian növelik az eszkaláció kockázatát”. Mint mondta, ha valaki az ellenfél nukleáris túlélési rendszerét támadja, akkor „már senki sem lehet biztos a következő lépésben”.