Címke: orosz-ukrán háború (117 cikk)

Az ukrán elnök visszautasította azokat az orosz gyanúsítgatásokat, hogy Kijev nukleáris fegyvereket akarna szerezni.

Az ukrán gazdaság pár hónap alatt elvérezne, ha hirtelen elapadnának a támogatások, de a szankciók és a hadviselés miatt Oroszország tartalékai is jelentősen megcsappantak – erről beszélt az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádióban.

Négy évvel ezelőtt, 2022 február 24-én az orosz hadsereg több irányból is benyomult Ukrajnába. A hivatalosan különleges katonai műveleteknek nevezett akció azonban váratlanul heves ellenállásba ütközött, és idővel borzasztó áldozatokat követelő felőrlő háborúvá alakult át, amelynek a végét még mindig nem látni – íme a négy éve tartó háború eddigi kulcspillanatai!

Bár a háború pontos kimenetele bizonytalan, Kijev "nem veszíti el" – jelentette ki az ukrán elnök pénteken abban az interjúban, amelyet az AFP francia hírügynökségnek adott az országa elleni orosz hadműveletek kezdetének - 2022. február 24-nek – a közelgő évfordulója alkalmából.

Reményét fejezte ki az ukrán elnök, hogy a háromoldalú, ukrán-orosz-amerikai tárgyalások következő fordulója már valóban eredményes lesz.

Dimitrij Peszkov orosz elnöki sajtófőnök szerint még nincs abban a szakaszában a tárgyalássorozat, ami nyilvános megvitatást kívánna. Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője szerint a genfi egyeztetésen nehezek, de gyakorlati jellegűek.

Az orosz hadsereg összesen 29 különböző típusú rakétával és 396 drónnal támadott ukrajnai energetikai és infrastrukturális létesítményeket keddre virradóra, és bár több mint 90 százalékukat megsemmisítette az ukrán légvédelem, a támadásnak halálos áldozata és sebesültjei is vannak, lakóházak és infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg - közölték katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.

Petr Pavel cseh köztársasági elnök szerint nincs más út a béke elérésére Ukrajnában, mint folytatni Kijev katonai támogatását, miközben gazdasági és politikai nyomást gyakorolnak Oroszországra. Az államfő minderről a hétvégén lezárult müncheni biztonságpolitikai konferencián beszélt.

Az orosz hadsereg összesen 244 támadóeszközt vetett be ukrajnai létfontosságú infrastrukturális létesítmények ellen csütörtökre virradóra, a célpontok több mint 85 százalékát megsemmisítette a légvédelem, azonban a támadásban sokan megsebesültek és lakóházak rongálódtak meg, valamint komoly károk keletkeztek több energetikai objektumban - jelentették katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.

A miniszterelnök a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei hírportálnak adott interjúja során beszélt még az uniós és a hazai agrárpolitikáról, vidékfejlesztésről, valamint arról, hogy miért bízik a fiatalok józan értékítéletében.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Három és fél évi szabadságvesztésre ítélt a kelet-lengyelországi Zamosc városának kerületi bírósága egy helyi lakost, aki Oroszország javára szándékozott kémkedni - közölte Jacek Dobrzynski, a lengyel titkosszolgálati miniszter szóvivője.

Folytatni kell a párbeszédet az orosz féllel a háború befejezésének lehetőségeiről az Egyesült Államok részvételével, ugyanakkor Ukrajna nem kész megadni magát - jelentette ki az ukrán elnök Kijevben, Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatójukon.

Az ukrán főváros polgármestere drámai hangú interjúban számolt be a BBC-nek a hétfőre virradó éjjel történt tömeges orosz légicsapásról.

A busz ukrán bányászokat szállított, egymás után két drón is becsapódott. A tizenkét áldozat mellett további tizenhat ember megsérült.

A Kreml pénteken megerősítette: Donald Trump amerikai elnök arra kérte orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint, hogy február 1-jéig szüntesse be a csapásokat az ukrán fővárosra, ahol az energiaellátó hálózat a korábbi bombázások következtében jelentősen megrongálódott.

Megszervezték Donald Trumppal a találkozót, így elutazott Davosba az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij beszédet is mondott, amiben élesen nekiment európai támogatóinak. A nap nagy híre viszont az volt, hogy Kijev, Moszkva és Washington ma első ízben háromoldalú tárgyalást tart.

Az orosz hadsereg ismét civil hajókra mért csapást: Odessza megyében eltaláltak kettőt, a támadásoknak egy halálos áldozata és egy sebesültje van - közölte Olekszij Kuleba, helyreállításért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes a Telegramon.

Az ukrán elnök megerősítette, hogy Oroszország pénteken Oresnyik típusú rakétát vetett be, és közölte, hogy egy orosz drón megrongálta Katar nagykövetségének épületét Kijevben.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint ez egy válaszcsapás volt egy decemberi ukrán dróncsapásra. Ez a második ismert alkalom, hogy az oroszok bevetették hiperszonikus rakétájukat.