A brit hadsereg nyilvánosságra hozta legújabb, a szárazföldi hadviselésre vonatkozó terveit. A röviden csak 20-40-40 doktrínának nevezett elképzelés radikális változást jelent a korábbi katonai felfogásokhoz képest. A lényege az, hogy a jövőben csak a haderő 20 százaléka álljon a hagyományos fegyverzetű egységekből, míg a fennmaradó 80 százalékot robotok alkotják majd. Ezek fele lesz egyszer bevethető, öngyilkos drón és cirkálólőszer. A másik 40 százalékot pedig azok a többször felhasználható robotok alkotják, amelyek felderítésre, hírszerzésre, megfigyelésre vagy akár csapásmérésre is képesek.
Mindezt a londoni stratégák az ukrajnai háború tapasztalatai alapján gondolták ki. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a frontvonalalak mindkét oldalán 10-30 kilométeres mélységig a robotok uralják a harcteret. Mindent és mindenkit szemmel tartanak, aztán ha kell, rá is csapnak az óvatlanul ebbe a zónába merészkedő gyalogos katonákra vagy járművekre.
Ezért a drága nehézfegyverzetet ezen a zónán kívül kell állomásoztatni és csak a támadások kezdetekor mozgatják azokat előre.
A brit elképzelések szerint a páncélosok, az önjáró tüzérség és a lövészpáncélosokkal felszerelt gyalogság ugyancsak az első vonalaktól távolabb foglalna állásokat, a közvetlen harcérintkezést pedig átadná a robotoknak. Ők fogják megnyitni az utat a katonák és járműveik előtt, ezzel jelentősen csökkentve a haditechnika valamint az emberek veszteségeit. Az elképzelés annyira új, hogy egyelőre nincs is más haderő, amely ehhez hasonlóan gondolkodna – írja az Army Recognition.
Például a németek vagy a franciák továbbra is a tankokkal, gyalogsági harcjárművekkel és önjáró tüzérséggel felfegyverzett nehéz dandárokban látják a haderő legfontosabb ütőerejét. Persze azért nem feledkeznek meg arról sem, hogy drónokkal támogassák ezeket az egységeket. Bár az Egyesült Államok hadvezetése is egyre inkább a robotok felé fordul, azért rövid távon még az amerikai tábornokok is a hagyományos haditechnikát részesítik előnyben. A britek viszont arra figyelmeztetnek, hogy Ukrajnában ezeket a nehézfegyverzetű alakulatokat rendre megtizedelték a harci robotok. De az sem mellékes, hogy a drónok lényegesen olcsóbbak, mint modern harcjárművek, így a veszteségek gyorsabban és egyszerűbben pótolhatók.
Az új brit doktrína komoly hatással lesz az ország hadiiparára is.
Az eddigi nagy, fegyvergyártó cégek mellett egyre fontosabbakká válnak azok a kis- és középvállalkozások, amelyek drónok, mesterséges intelligencia, szenzorfúzió vagy éppen új navigációs rendszerek fejlesztésével foglalkoznak. Ugyancsak át kell alakítani a brit hadseregben a kiképzést és szervezeti változásokra is szükség lesz. Leginkább arra, hogy a lövészszázadoknál vagy akár még a szakaszoknál is legyenek drónkezelők, illetve olyan specialisták, akik értenek a mesterséges intelligenciához. De a parancsnoki szintek sem ússzák meg a változásokat. Úgy kell fejlődniük, hogy több száz pilóta nélküli platformról származó adatokat képesek legyenek feldolgozni és ez alapján gyorsan tudjanak döntéseket hozni.
Ez a fajta hadviselés már a csapatok önállóságáról, a csapások precizitásáról és a katonák, valamint a fegyverzet növekvő védelméről szól. Abban a korban, amikor a drónok uralják az eget, és az adatok döntik el a csatákat, a brit hadsereg precedenst teremt, amelyet mások hamarosan követhetnek – véli az Army Recognition. Ráadásul a 20-40-40 doktrína valódi stratégiai átrendeződés, vagyis nemcsak technológiai fejlesztést, hanem egy teljesen új katonai gondolkodást jelent.
