Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
gdp gazdasági növekedés
Nyitókép: Pixabay

Már kevésbé derűlátó a szlovák jegybank növekedési előrejelzése

Idén és jövőre 2,5 százalékkal nőhet a szlovák gazdaság a Szlovák Nemzeti Bank előrejelzése szerint. A jegybank ezzel némileg rontotta a saját nyári prognózisát. Az infláció jövőre átmenetileg 5 százalékra ugorhat az idei 3-ról, majd újra mérséklődik. Csehországban az infláció 2024 szeptemberében 2,6 százalékra emelkedett az előző két hónap 2,2 százalékáról.

A Szlovák Nemzeti Bank várakozása szerint jövőre lecsengőben lesznek Szlovákiában az energetikai segítségnyújtási intézkedések, így az árak bizonyos mértékig a piachoz igazodnak. Ugyanakkor pozitívum, hogy Peter Kazimír jegybankelnök szerint ez a helyzet sem idézi elő az életszínvonal csökkenését, nem akasztja meg a gazdasági növekedést és stabil marad a munkapiac. Szlovákiában idén várhatóan 3,8 százalékos lesz a reálbérnövekedés.

„Ha egy mondattal kellene összefoglalnom, hogy mi várható, akkor azt mondanám, hogy

szolid növekedésre számíthatunk, erős ellenszélben”

– mondta a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. Hozzátette, a világban továbbra is bizonytalanság uralkodik, ami elnyújtja a legfontosabb partnerek gazdaságainak élénkülését, emellett Szlovákiára az elkerülhetetlen konszolidáció vár. „Mindez átmenetileg visszafogja a gazdasági teljesítményt, és megemeli az inflációt” – tette hozzá Peter Kazimír.

Ha nem kerülne sor a Robert Fico kormánya által jóváhagyott konszolidációs intézkedésekre, akkor 3 százalék körüli lenne a gazdasági növekedés, de Horváth Mihály, a jegybank ügyvezető igazgatója szerint romolhatna például az ország besorolása és az államkötvények várható hozama. „Az inflációnál abból indultunk ki, hogy a lakossági gázár jobban fogja tükrözni a realitást, továbbá jön a konszolidációs csomag, az adóintézkedések, amelyek felfelé nyomják az árakat. 2026-ban visszatérhet az infláció a szokásos szintre” – tette hozzá Horváth. Szlovákiában így két év múlva lehet újra 3 százalék alatt az infláció.

A jegybank becslése szerint az idei deficit a nemzeti össztermék 5,7 százaléka lesz, konszolidáció nélkül 5 százalék körül alakulna, a csomag hatására pedig a várt 4,5 százalékra mérséklődik 2025-ben és 2026-ban.

Csehországban a Cseh Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett adatai alapján a fogyasztói árak éves növekedése szeptemberben felgyorsult, és meghaladta a közgazdászok várakozásait. A statisztikák szerint Csehországban az éves inflációs ráta 2024 szeptemberében 2,6 százalékra emelkedett az előző két hónapban mért 2,2 százalékról. Ez az eredmény meghaladta az elemzők várakozásait, akik arra számítottak, hogy az infláció szeptemberben 2,4 százalékra nő.

A 2,6 százalékkal az infláció mértéke múlt hónapban elérte a május óta mért legmagasabb értéket, amelyhez főként az élelmiszerárak emelkedése járult hozzá. Konkrétan, az élelmiszerek árai szeptemberben 0,6 százalékkal emelkedtek az augusztusi 1,8 százalékos csökkenés után. Ez volt az első növekedés tavaly november óta.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×