Infostart.hu
eur:
379.71
usd:
319.93
bux:
0
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
London, 2016. szeptember 6.A 2015. április 3-i képen Anjem Choudary Nagy-Britanniában élő radikális iszlám hitszónok beszél követőihez a londoni Regents Park közelében lévő Nagymecsetnél. A londoni központi büntetőbíróság 2016. szeptember 6-án öt és fél év börtönbüntetést rótt ki a 49 éves Choudaryra, aki a vád szerint az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet támogatására buzdította híveit. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Fordulat az angliai utcákon, megjelentek az ellentüntetők

Hiába harangoztak be további, nagy, migránsellenes tüntetéseket Nagy-Britanniában – szerda este ezekből nem lett semmi. Helyette ellentüntetők töltötték meg az utcákat. Előzőleg a hatóságok súlyos ítéleteket hoztak néhány rendbontóval szemben.

Farkast kiáltottak a brit rendőrök, de nem jött – szerdára olyan figyelmeztetést adtak ki, hogy harminc további migránsellenes tüntetést szervez az angol szélsőjobb. Estére azonban a Union Jack és Szent György-keresztes zászlót lengetők helyett úgynevezett antirasszista tüntetők – némelyikük palesztin zászlóval a kezében – özönlötték el az utcákat. Sokan előre kinyomtatott posztert és a szakszervezetek jelképeit vitték, ami miatt felmerült, hogy nemcsak aggódó polgárok mentek ki az utcára, hanem ezek is szervezett megmozdulások voltak.

Az ellenfelvonulók nagy számban jelentek meg Liverpoolban, Brightonban, Newcastle-ben és Londonban – ott, ahová korábban a radikális jobboldal hívta a híveit. A helyszínek közt voltak a menekülteket segítő civilszervezetek és a bevándorlási ügyekkel foglalkozó ügyvédek irodái, ahol az elmúlt hetek rendbontásai után fizikai erőszakra számítottak.

A két tábor korábbi szembenállása helyett a „jöhetnek a menekültek, nem a rasszizmusra és a fasizmusra” táblákat tartó felvonulók nem sok ellenállásba ütköztek, és néhány óra múlva hazamentek.

Sir Mark Rowley londoni rendőrfőkapitány szerint „a rendőri erődemonstrációval és a közösségek egységével” legyőzték az erőszakos tüntetőket. Korábban a szélsőjobbos tüntetők megtámadtak két menedékkérőket elszállásoló hotelt, gyújtogattak és összecsaptak a rendőrökkel. A BBC adásában azt is elmondta, hogy csütörtökön hajnali rajtaütéseket hajtottak végre és hogy ama személyek „70 százaléka, akik a legnagyobb erőszakot tanúsították” a múlt héten Londonban, „bűnözői háttérrel rendelkezik”.

„Eltiltott futballhuligánok, garázdák, illegális fegyvertartók. A legtöbb évekre börtönbe megy”

– mondta. Ezzel azt a narratívát erősítette, hogy a bevándorlásellenes tüntetők – sokan az elszegényedett észak-angliai városokból – a társadalom pereméről származnak.

Érdekes módon a konzervatív Telegraph című lap sem mutatott sok empátiát feléjük: egyik kommentárjában azt sugallta, hogy a rendbontók a munkát amúgy is kerülő lumpenrétegek tagjai, akik arra panaszkodnak, hogy a bevándorlók megfosztják őket az álláslehetőségektől. A megoldás: növelni a szigort és csökkenteni a szociális juttatásokat, Keir Starmer munkáspárti kormányfőnek konzervatív irányvonalat kell követnie – írta a szerző.

A szélsőséges tüntetők kedvét elvehette pár gyorsan meghozott szigorú ítélet is, aminek nyomán néhányan máris több év börtönt kaptak. „Bolond voltam, szégyellem magam, lejárattam a családom” – mondta a megbánást tanúsító, 58 éves Derek Drummond southporti fuvarozó, akit három évre ítéltek el, amiért a helyi mecsetnél tartott tüntetésen rátámadt egy rendőrre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

180 fokos fordulatot vettek az amerikai-magyar kapcsolatok Donald Trump újbóli beiktatása után – erről beszélt az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke. Törcsi Péter szerint ez a mostani a jó viszony is a tétje az áprilisi országgyűlési választásoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Házhoz jön az EU újabb nagy partnere, de labilis lábakon kezdődnek az egyeztetések

Házhoz jön az EU újabb nagy partnere, de labilis lábakon kezdődnek az egyeztetések

Brüsszelben egyeztet csütörtökön az Európai Bizottság részéről Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos és Christophe Hansen agrárbiztos Don Farrell ausztrál kereskedelmi miniszterrel arról, hogy egyáltalán mennyire életképes a két fél közti szabadkereskedelmi paktum megkötése. Az elképzelés nem új keletű, legutóbb 2023-ban azonban azért rekesztették be őket, mert az unió nem volt hajlandó engedni az ausztrálok által követelt piacnyitás mértékében. Most a tavaly újra hivatalba lépő amerikai elnök, Donald Trump vámpolitikai kalandozásai miatt persze minden állam újraértékeli korábbi prioritásait, de egyelőre nem úgy néz ki, hogy ez a megállapodás sokkal könnyebb lenne, mint az Indiával vagy a Mercosur-blokkal papíron összehozott kereskedelmi együttműködések.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×