Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Nyitókép: Pexsels.com

Klímatudós: csak az „ijesztgetős” tanulmányokat lehet publikálni

Egy vezető klímatudós bevallotta: eltorzította kutatási eredményeit, hogy publikálni tudja munkáját egy tekintélyes szaklapban. A kutató szerint több tényező okozza az erdőtüzeket, de most már „elvárt” dolog, hogy kizárólag az éghajlatváltozást kell okként megjelölni.

„Ha nem publikálsz, meghalsz” – körülbelül ez a szabály a tudomány világában, és ehhez még az jön hozzá, hogy „ha nem publikálsz vezető szaklapban, akkor nem vesznek észre” és nem jutsz hozzá a kutatáshoz szükséges pénzhez.

Patrick Brown, a klímaváltozás témájában korántsem a szkeptikusok táborába tartozó tudós azt mondta: kénytelen volt túlhangsúlyozni egyik munkájában az éghajlatváltozásnak a kaliforniai erődtüzek kialakulására gyakorolt hatását, hogy cikke bekerülhessen a tekintélyes Nature nevű szaklapba.

Brown a kaliforniai Berkeley-ben található Breakthrough Institute (Áttörés Intézet) klíma és energia csapatának társigazgatója. Blogjában az alábbi címen publikált egy bejegyzést:

Kihagytam a teljes igazságot, hogy publikálják a klímaváltozási tanulmányomat.

"Bár más tényezők is közrejátszanak az erődtüzekben – például az esetek akár 80 százalékáért felelős szándékos gyújtogatás és a rossz erdőgazdálkodás –, ezeket kihagytam a tudományos cikkből” – írta.

Szerinte a két vezető szaklap, a Nature és a Science nem publikál klímatanulmányokat, ha azok nem követik az elvárt „formulát” és „mainstream narratívát”, ami szerint egyedül a klímaváltozás felelős a környezeti pusztításért. Brown szerint a tudósok néha nem lényegbe vágó adatokat használnak, hogy „sokkoló számokat” produkáljanak. Az ilyen adatok nyomán követelnek drasztikus klímavédelmi lépéseket az aktivisták, és hajtanak fejet előttük egyes esetekben a kormányok.

Az pedig „tabu”, hogy a klímaváltozás hatásait technológiával és az ellenállóképesség javításával ki lehet váltani – tette hozzá.

Érdekes módon Brown panaszát az angol nyelvű médiában szinte kizárólag a konzervatív kiadványok kapták fel, amelyek az utóbbi időben kezdenek egyre többet cikkezni arról, hogy felül kellene vizsgálni a „nettó zéró” kibocsátási célokat.

A Nature, a világ egyik vezető tudományos szaklapja, illetve annak főszerkesztője, Magdalena Skipper vehemensen visszautasította a vádakat.

Skipper szerint Brown „gyenge kutatói gyakorlatról tett tanúbizonyságot és nem tartotta be a szaklap minőségi normáit". Csütörtökön Skipper a BBC esti rádiós híradójában is megszólalt, furcsa mód egyedül, úgy, hogy Brownt nem interjúvolták meg a szerkesztők. A Nature főszerkesztője itt is keményen bírálta a tudóst.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke közben azt mondta: a növekvő számú klíma- és iparszabályozási intézkedések a populisták karjaiba hajtja az embereket a jövő évi európai parlamenti választások előtt. Az új szabályozásokból fakadó költségeket pontosabban kellene felmérni – mondta a néppárti (EPP) máltai politikus egy interjúban.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×