Infostart.hu
eur:
363.55
usd:
313.44
bux:
152518.27
2026. szeptember 13. vasárnap Kornél
Nyitókép: Pexsels.com

Klímatudós: csak az „ijesztgetős” tanulmányokat lehet publikálni

Egy vezető klímatudós bevallotta: eltorzította kutatási eredményeit, hogy publikálni tudja munkáját egy tekintélyes szaklapban. A kutató szerint több tényező okozza az erdőtüzeket, de most már „elvárt” dolog, hogy kizárólag az éghajlatváltozást kell okként megjelölni.

„Ha nem publikálsz, meghalsz” – körülbelül ez a szabály a tudomány világában, és ehhez még az jön hozzá, hogy „ha nem publikálsz vezető szaklapban, akkor nem vesznek észre” és nem jutsz hozzá a kutatáshoz szükséges pénzhez.

Patrick Brown, a klímaváltozás témájában korántsem a szkeptikusok táborába tartozó tudós azt mondta: kénytelen volt túlhangsúlyozni egyik munkájában az éghajlatváltozásnak a kaliforniai erődtüzek kialakulására gyakorolt hatását, hogy cikke bekerülhessen a tekintélyes Nature nevű szaklapba.

Brown a kaliforniai Berkeley-ben található Breakthrough Institute (Áttörés Intézet) klíma és energia csapatának társigazgatója. Blogjában az alábbi címen publikált egy bejegyzést:

Kihagytam a teljes igazságot, hogy publikálják a klímaváltozási tanulmányomat.

"Bár más tényezők is közrejátszanak az erődtüzekben – például az esetek akár 80 százalékáért felelős szándékos gyújtogatás és a rossz erdőgazdálkodás –, ezeket kihagytam a tudományos cikkből” – írta.

Szerinte a két vezető szaklap, a Nature és a Science nem publikál klímatanulmányokat, ha azok nem követik az elvárt „formulát” és „mainstream narratívát”, ami szerint egyedül a klímaváltozás felelős a környezeti pusztításért. Brown szerint a tudósok néha nem lényegbe vágó adatokat használnak, hogy „sokkoló számokat” produkáljanak. Az ilyen adatok nyomán követelnek drasztikus klímavédelmi lépéseket az aktivisták, és hajtanak fejet előttük egyes esetekben a kormányok.

Az pedig „tabu”, hogy a klímaváltozás hatásait technológiával és az ellenállóképesség javításával ki lehet váltani – tette hozzá.

Érdekes módon Brown panaszát az angol nyelvű médiában szinte kizárólag a konzervatív kiadványok kapták fel, amelyek az utóbbi időben kezdenek egyre többet cikkezni arról, hogy felül kellene vizsgálni a „nettó zéró” kibocsátási célokat.

A Nature, a világ egyik vezető tudományos szaklapja, illetve annak főszerkesztője, Magdalena Skipper vehemensen visszautasította a vádakat.

Skipper szerint Brown „gyenge kutatói gyakorlatról tett tanúbizonyságot és nem tartotta be a szaklap minőségi normáit". Csütörtökön Skipper a BBC esti rádiós híradójában is megszólalt, furcsa mód egyedül, úgy, hogy Brownt nem interjúvolták meg a szerkesztők. A Nature főszerkesztője itt is keményen bírálta a tudóst.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke közben azt mondta: a növekvő számú klíma- és iparszabályozási intézkedések a populisták karjaiba hajtja az embereket a jövő évi európai parlamenti választások előtt. Az új szabályozásokból fakadó költségeket pontosabban kellene felmérni – mondta a néppárti (EPP) máltai politikus egy interjúban.

Címlapról ajánljuk
Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Vasárnap sorsdöntő parlamenti választásra kerül sor Svédországban, ahol a baloldali és a jobboldali blokk közötti szoros küzdelem mellett a radikális gyökerű Svéd Demokraták esetleges kormányzati szerepvállalása jelenti a fő tétet. A párt a felmérések szerint 20 százalék körüli támogatottsággal bír, a Mérsékelt Pártot vezető Ulf Kristersson miniszterelnök pedig győzelem esetén miniszteri tárcákat adna a formációnak.

Szárnyal az AfD

Tovább növelte előnyét a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt a Friedrich Merz kancellár vezette uniópártokkal (CDU/CSU) szemben az INSA közvélemény-kutató intézet legfrissebb, a Bild megbízásából készített országos felmérése szerint.
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Hatalmas támadás érte Ukrajnát, több mint 450 drónt indítottak az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Hatalmas támadás érte Ukrajnát, több mint 450 drónt indítottak az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Hatalmas dróntámadást indított Oroszország Ukrajna ellen szeptember 13-ra virradó éjszaka. Az ukrán légierő szerint összesen 453 különböző típusú drónt vetettek be, amelyek közül 409 légi célpontot sikerült lelőni vagy elektronikai eszközökkel elnyomni. Találatokat 13 helyszínen regisztráltak, további hét helyen pedig lezuhant roncsokról számoltak be. Közben Ukrajna a tavalyi télhez képest lényegesen felkészültebben várja az energetikai infrastruktúra elleni újabb orosz támadásokat, a kormány nehéz téllel és a háború elhúzódásával számol. Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök szerint az elmúlt két hónapban többszörösére nőtt a csapások és az általuk okozott pusztítás mértéke, ezért a kabinet már a legsúlyosabb forgatókönyvekre is készül. Cikkünkben folyamatosan követjük az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×