Infostart.hu
eur:
360.91
usd:
316.67
bux:
141500.74
2026. július 14. kedd Örs, Stella
Nyitókép: Pexsels.com

Klímatudós: csak az „ijesztgetős” tanulmányokat lehet publikálni

Egy vezető klímatudós bevallotta: eltorzította kutatási eredményeit, hogy publikálni tudja munkáját egy tekintélyes szaklapban. A kutató szerint több tényező okozza az erdőtüzeket, de most már „elvárt” dolog, hogy kizárólag az éghajlatváltozást kell okként megjelölni.

„Ha nem publikálsz, meghalsz” – körülbelül ez a szabály a tudomány világában, és ehhez még az jön hozzá, hogy „ha nem publikálsz vezető szaklapban, akkor nem vesznek észre” és nem jutsz hozzá a kutatáshoz szükséges pénzhez.

Patrick Brown, a klímaváltozás témájában korántsem a szkeptikusok táborába tartozó tudós azt mondta: kénytelen volt túlhangsúlyozni egyik munkájában az éghajlatváltozásnak a kaliforniai erődtüzek kialakulására gyakorolt hatását, hogy cikke bekerülhessen a tekintélyes Nature nevű szaklapba.

Brown a kaliforniai Berkeley-ben található Breakthrough Institute (Áttörés Intézet) klíma és energia csapatának társigazgatója. Blogjában az alábbi címen publikált egy bejegyzést:

Kihagytam a teljes igazságot, hogy publikálják a klímaváltozási tanulmányomat.

"Bár más tényezők is közrejátszanak az erődtüzekben – például az esetek akár 80 százalékáért felelős szándékos gyújtogatás és a rossz erdőgazdálkodás –, ezeket kihagytam a tudományos cikkből” – írta.

Szerinte a két vezető szaklap, a Nature és a Science nem publikál klímatanulmányokat, ha azok nem követik az elvárt „formulát” és „mainstream narratívát”, ami szerint egyedül a klímaváltozás felelős a környezeti pusztításért. Brown szerint a tudósok néha nem lényegbe vágó adatokat használnak, hogy „sokkoló számokat” produkáljanak. Az ilyen adatok nyomán követelnek drasztikus klímavédelmi lépéseket az aktivisták, és hajtanak fejet előttük egyes esetekben a kormányok.

Az pedig „tabu”, hogy a klímaváltozás hatásait technológiával és az ellenállóképesség javításával ki lehet váltani – tette hozzá.

Érdekes módon Brown panaszát az angol nyelvű médiában szinte kizárólag a konzervatív kiadványok kapták fel, amelyek az utóbbi időben kezdenek egyre többet cikkezni arról, hogy felül kellene vizsgálni a „nettó zéró” kibocsátási célokat.

A Nature, a világ egyik vezető tudományos szaklapja, illetve annak főszerkesztője, Magdalena Skipper vehemensen visszautasította a vádakat.

Skipper szerint Brown „gyenge kutatói gyakorlatról tett tanúbizonyságot és nem tartotta be a szaklap minőségi normáit". Csütörtökön Skipper a BBC esti rádiós híradójában is megszólalt, furcsa mód egyedül, úgy, hogy Brownt nem interjúvolták meg a szerkesztők. A Nature főszerkesztője itt is keményen bírálta a tudóst.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke közben azt mondta: a növekvő számú klíma- és iparszabályozási intézkedések a populisták karjaiba hajtja az embereket a jövő évi európai parlamenti választások előtt. Az új szabályozásokból fakadó költségeket pontosabban kellene felmérni – mondta a néppárti (EPP) máltai politikus egy interjúban.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.14. kedd, 18:00
Gyulay Zsolt
a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
A különutas magyar adópolitika egyre nagyobb árat követel, uniós összehasonlításban látszik igazán a baj

A különutas magyar adópolitika egyre nagyobb árat követel, uniós összehasonlításban látszik igazán a baj

Az Európai Bizottság 2026-os adózási jelentése szerint az uniós adóbevételek 2024-ben 7100 milliárd euróra nőttek, a növekedést pedig szinte teljes egészében a munkajövedelmek adóztatása hajtotta – a dolgozókkal fizettetik meg a költségvetések túlfeszítésének árát. Miközben a politikai retorika zöldebb és egyszerűbb adórendszert ígér, a környezetvédelmi adók bevétele csökken, a tőkeadók sérülékenyek, a munkaterhek pedig több tagállamban is emelkednek. Magyarország az uniós átlagnál jóval kisebb adóterhelést mutat, és az elmúlt évtizedben a legnagyobb mértékben faragta le a béreket terhelő adókat az EU-ban, ám a kiesést egyre inkább a fogyasztási adókra – különösen az áfára – hárítja, ami az alacsony jövedelműeket aránytalanul sújtja. A kedvező foglalkoztatási ösztönzők mögött sérülékeny költségvetési szerkezet húzódik, ez pedig egyre fájdalmasabb helyzetet teremthet a kormánynak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×