Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszédet mond az 51. Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban 2022. május 24-én. Az esemény május 26-ig tart.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller

Davosi tanulság: Kínához sem kellene túl közel kerülni

Az értékrend fontosabb, mint a profit – figyelmeztette a világ üzleti vezetőit a davosi fórumon a NATO főtitkára, aki óvott a szoros kínai és orosz gazdasági kapcsolatoktól. Az EU első embere pedig azt mondta: Moszkva fegyverként használja fel az élelmiszert.

Az idén nem télen, hanem a nyári hónapok előtt tartják az éves davosi világgazdasági fórumot, amelyen a szokásos jövőbeli elmélkedések helyét átvette a háborúra és a háborús feszültségre adott válasz.

Egy nappal azután, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a már megszokott módon, bejelentkezett és a nagy képernyőről üzent, hogy állítsák le a kereskedelmet az agresszor Oroszországgal és segítsenek újjáépíteni az országot, hasonló beszédet tartott a NATO főtitkára is.

Jens Stoltenberg kendőzetlenül közölte: a Kínával és Oroszországgal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok veszélyesek.

„A szabadság többet ér, mint a szabadkereskedelem. Az értékeink védelme többet ér, mint a profit”.

Mint mondta, a globalizáció sok gazdasági haszonnal járt, de az ukrajnai háború megmutatta, hogy az autoriter vezetésű államokkal való kapcsolatok sebezhetővé tették a Nyugatot.

Nyugati vezető szájából meglepően hangzott, hogy a „szabadkereskedelmi korlátok lebontása” függővé tette Európát az orosz gáztól és kőolajtól. A technológia megosztása pedig azzal fenyeget, hogy

a Nyugat elveszíti előnyét a modern fegyverzetek terén

és lehetővé teszi, hogy külföldiek is ellenőrizhessék a létfontosságú infrastruktúrát, például az 5G-s hálózatot – ezzel már Kínára utalt.

„Ha megosztjuk a technológiát, pénzt kereshetünk, de aláássuk a nyugat biztonságát” – fejtegette, majd egy kicsit visszatáncolt.

„Nem a Kínával való kereskedelem ellen vagyok, de

azt mondom: az 5G-s hálózat ellenőrzése létfontosságú biztonsági kérdés”. Stoltenberg megismételte azt is, hogy a NATO nem akar beavatkozni Ukrajnában, de Putyin orosz elnök „kevesebb NATO helyett több NATO-t” kapott a határain azzal, hogy megtámadta az országot.

Felszólalt Davosban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki azt mondta: globális következményei lesznek, hogy Moszkva úgy döntött, „fegyverként használja fel az élelmiszert”.

„Az éhezést és a gabonát használják az erő demonstrálására és mások zsarolására... az elfoglalt ukrán vidékeken elkobozzák a gabonát és a mezőgazdasági eszközöket” – mondta és hozzátette: „a harmincas évek szovjet gyakorlatát és pusztító éhségét idézi”. Nem használta a Holodomor szót, amely az ukránok szerint a kifejezetten őket megcélzó, éheztetéssel folytatott népirtás volt, de az utalás egyértelmű volt. (A 30 éves „kulákellenes” szovjet kampányában ukrán, orosz, kaukázusi, szibériai és kazahsztáni vidékeken is milliók haltak meg).

Von der Leyen szerint az oroszok szándékosan bombázzák az ukrán élelmiszer raktárakat és tartják blokád alatt az ukrán kikötőket. Emiatt 20 millió tonna gabona ragadt az országban, ami világszerte hiányt és brutális drágulást okozott – különösen a fejlődő országokban. Megszólalt Davosban Soros György amerikai-magyar befektető is: szerinte az ukrajnai események a 3. világháború nyitánya lehet és ez a civilizáció végét jelentheti. Soros keményen bírálta Merkel volt német kancellárt, amiért szerinte túl szoros kapcsolatba került a Kremllel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Volna mit tennie helyben az EU-nak is, hogy ne ürüljön ki Afrika

Volna mit tennie helyben az EU-nak is, hogy ne ürüljön ki Afrika

Az Africa Center for Strategic Studies 2025-ös évértékelő jelentése az afrikai kontinens biztonsági környezetében végbement változásokat elemzi; megszaporodtak az elhúzódó fegyveres konfliktusok, ezért a migráció fokozódása várható. A részletekről az InfoRádió Marsai Viktort, a Migrációkutató Intézet igazgatóját, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóját kérdezte.

Repülőn vitték vissza Oroszországba a moszkvai merénylőt

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy az Egyesült Arab Emírségek kiadta Oroszországnak a 66 éves Ljubomir Korbát, akit Vlagyimir Alekszejev altábornagy elleni merénylettel gyanúsítanak. Az orosz katonai hírszerzés helyettes vezetője elleni támadás február 6-án történt egy moszkvai lakóházban.

Ma eldől, hogy jobbra fordul-e Portugália

Portugáliában vasárnap tartják az elnökválasztás második fordulóját, amelyben két jelölt áll egymással szemben: a szocialista António José Seguro és a jobboldali André Ventura.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Brutális orosz dróneső zúdult  Zaporizzsjára, új válaszcsapást jelentett be Zelenszkij – Háborús híreink vasárnap

Brutális orosz dróneső zúdult Zaporizzsjára, új válaszcsapást jelentett be Zelenszkij – Háborús híreink vasárnap

Zajlanak a háromoldalú tárgyalások az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna között, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban aggodalmait fejezte ki annak kapcsán, hogy szerinte titokban, Kijev kihagyásával születhet megállapodás a háború ügyében. Ukrajna Neptun rakétákkal támadta az orosz infrastruktúrát, miközben Oroszország az éjszaka folyamán csaknem 300 drónt lőtt ki Zaporizzsja területére. Oroszország bejelentette: elfogták a férfit, akit a Vlagyimir Alekszejev tábornok elleni merénylettel gyanúsítanak. Zelenszkij újabb szankciókról tett bejelentést, melyekkel az orosz fegyvergyártásra és annak finanszírozására mérne csapást az ukrán állam, sőt, a szankciókat az Európai Unió is átveheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×