Infostart.hu
eur:
380.7
usd:
325.78
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszédet mond az 51. Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban 2022. május 24-én. Az esemény május 26-ig tart.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller

Davosi tanulság: Kínához sem kellene túl közel kerülni

Az értékrend fontosabb, mint a profit – figyelmeztette a világ üzleti vezetőit a davosi fórumon a NATO főtitkára, aki óvott a szoros kínai és orosz gazdasági kapcsolatoktól. Az EU első embere pedig azt mondta: Moszkva fegyverként használja fel az élelmiszert.

Az idén nem télen, hanem a nyári hónapok előtt tartják az éves davosi világgazdasági fórumot, amelyen a szokásos jövőbeli elmélkedések helyét átvette a háborúra és a háborús feszültségre adott válasz.

Egy nappal azután, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a már megszokott módon, bejelentkezett és a nagy képernyőről üzent, hogy állítsák le a kereskedelmet az agresszor Oroszországgal és segítsenek újjáépíteni az országot, hasonló beszédet tartott a NATO főtitkára is.

Jens Stoltenberg kendőzetlenül közölte: a Kínával és Oroszországgal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok veszélyesek.

„A szabadság többet ér, mint a szabadkereskedelem. Az értékeink védelme többet ér, mint a profit”.

Mint mondta, a globalizáció sok gazdasági haszonnal járt, de az ukrajnai háború megmutatta, hogy az autoriter vezetésű államokkal való kapcsolatok sebezhetővé tették a Nyugatot.

Nyugati vezető szájából meglepően hangzott, hogy a „szabadkereskedelmi korlátok lebontása” függővé tette Európát az orosz gáztól és kőolajtól. A technológia megosztása pedig azzal fenyeget, hogy

a Nyugat elveszíti előnyét a modern fegyverzetek terén

és lehetővé teszi, hogy külföldiek is ellenőrizhessék a létfontosságú infrastruktúrát, például az 5G-s hálózatot – ezzel már Kínára utalt.

„Ha megosztjuk a technológiát, pénzt kereshetünk, de aláássuk a nyugat biztonságát” – fejtegette, majd egy kicsit visszatáncolt.

„Nem a Kínával való kereskedelem ellen vagyok, de

azt mondom: az 5G-s hálózat ellenőrzése létfontosságú biztonsági kérdés”. Stoltenberg megismételte azt is, hogy a NATO nem akar beavatkozni Ukrajnában, de Putyin orosz elnök „kevesebb NATO helyett több NATO-t” kapott a határain azzal, hogy megtámadta az országot.

Felszólalt Davosban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki azt mondta: globális következményei lesznek, hogy Moszkva úgy döntött, „fegyverként használja fel az élelmiszert”.

„Az éhezést és a gabonát használják az erő demonstrálására és mások zsarolására... az elfoglalt ukrán vidékeken elkobozzák a gabonát és a mezőgazdasági eszközöket” – mondta és hozzátette: „a harmincas évek szovjet gyakorlatát és pusztító éhségét idézi”. Nem használta a Holodomor szót, amely az ukránok szerint a kifejezetten őket megcélzó, éheztetéssel folytatott népirtás volt, de az utalás egyértelmű volt. (A 30 éves „kulákellenes” szovjet kampányában ukrán, orosz, kaukázusi, szibériai és kazahsztáni vidékeken is milliók haltak meg).

Von der Leyen szerint az oroszok szándékosan bombázzák az ukrán élelmiszer raktárakat és tartják blokád alatt az ukrán kikötőket. Emiatt 20 millió tonna gabona ragadt az országban, ami világszerte hiányt és brutális drágulást okozott – különösen a fejlődő országokban. Megszólalt Davosban Soros György amerikai-magyar befektető is: szerinte az ukrajnai események a 3. világháború nyitánya lehet és ez a civilizáció végét jelentheti. Soros keményen bírálta Merkel volt német kancellárt, amiért szerinte túl szoros kapcsolatba került a Kremllel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint elhúzódó migrációs válságot okozhat a jelenlegi közel-keleti konfliktus. Sayfo Omar az InfoRádióban arról beszélt: a térségben ezzel együtt bizonytalan ideig tartó társadalmi, politikai és gazdasági válság körvonalazódik, és a legrosszabb forgatókönyv esetén emberek tömegei kelhetnek útra a kaotikus helyzetben.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot, estére pedig a Hormuzi-szorost is lezárták. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×