Infostart.hu
eur:
387.64
usd:
333.91
bux:
122667.92
2026. március 23. hétfő Emőke
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszédet mond az 51. Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban 2022. május 24-én. Az esemény május 26-ig tart.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller

Jens Stoltenberg: a szabadság fontosabb a szabadkereskedelemnél

A nyugati államoknak nem szabad odaadniuk a hosszú távú biztonságukat pillanatnyi gazdasági nyereségért cserébe, legyen szó akár szénhidrogénekről, akár a mesterséges intelligencia fejlesztéséről – jelentette ki a NATO-főtitkár a Davosi Világgazdasági Fórumon, "autoriter államnak" nevezve Kínát és Oroszországot.

"Tisztában kell lennünk azzal, hogy a gazdasági döntéseink a biztonságunkra is kihatnak. A szabadság pedig fontosabb a szabadkereskedelemnél" - fogalmazott.

Stoltenberg kitért az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat földgázszállító rendszer továbbfejlesztésére, az Északi Áramlat-2-re, amelyet hibának nevezett.

A NATO bővítése kapcsán Stoltenberg elmondta,

biztos benne, hogy a szövetség nemsokára Finnországot és Svédországot is soraiban üdvözölheti.

Helsinki és Stockholm májusban nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét.

Azzal kapcsolatban, hogy Törökország jelenleg nem támogatja a két skandináv ország NATO-csatlakozását, mert szerinte több módon is támogatják az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), Stoltenberg azt mondta, tárgyalóasztalhoz kell ülni Ankarával. Hozzátette: bízik az egyeztetések sikerében.

Az orosz elnök, Vlagyimir

"Putyin nem érte el stratégiai céljait Ukrajnában, ehelyett NATO-bővítést kap a határainál"

- fogalmazott Stoltenberg.

Kínával kapcsolatban a főtitkár azt mondta, jóllehet az ázsiai országgal folytatott kereskedelem hatalmas előnyökkel jár, rendkívül nagy biztonsági kockázatot is maga után von. Létfontosságúnak mondta az 5G hálózatok kiépítése feletti ellenőrzést. Korábban több ország, köztük Kanada, Egyesült Királyság, Ausztrália és az Egyesült Államok bejelentette, hogy kizárja a kínai nagyvállalatokat az 5G hálózatok kiépítéséből.

A davosi fórumon felszólalt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki azt vetette Moszkva szemére, hogy "fegyverként használja" az élelmiszer-tartalékokat, s ennek "globális következményei lesznek".

"Az orosz tüzérség Ukrajna-szerte szándékosan vesz célba gabonaraktárakat. Az orosz hadihajók a Fekete-tengeren a gabonával és napraforgómaggal megrakott ukrán hajókat vonják blokád alá"

- fogalmazott von der Leyen, leszögezve: "az orosz zsarolásra csakis nemzetközi összefogással lehet válaszolni".

Bejelentette, hogy Brüsszel együttműködik Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel annak érdekében, hogy megoldják a háború okozta élelmiszer-ellátási nehézségeket, egyúttal emlékeztetett arra, hogy Egyiptom évszázadokon át a világ vezető gabonaellátójának számított.

Az Európai Unió emellett támogatja Ukrajnát abban, hogy hozzájuthasson a gabonájához, valamint igyekszik növelni a saját gabonatermesztését - tette hozzá.

"Minden követ meg kell mozgatni - akár a befagyasztott orosz pénzeszközöket is fel kell használni - annak érdekében, hogy Ukrajna újjáéledjen hamvaiból" - fogalmazott az elnök, kiemelve: "az orosz agresszió elleni harc" az egész világ feladata.

"Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút" - szögezte le, s hozzátette, hogy Oroszországnak is részt kell vennie Ukrajna újjáépítésében.

Ukrajna európai uniós tagfelvételére vonatkozóan von der Leyen azt mondta, az EU-ba "nem vezet rövid út", de a pályázó országok felgyorsíthatják a bekerüléshez szükséges erőfeszítéseiket.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Budapesten, a Millenárison rendezték meg itthon az első Patrióta nagygyűlést, amelyen számos neves külföldi politikus személyesen felszólalva vagy videóüzenetben biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a támogatásáról. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×