Balatonfenyvesnél a napokban újra napvilágot látott a sokak által csak „Majomszigetnek” nevezett homokzátony – számolt be a Sonline.

Egy, a lapnak nyilatkozó mezőgazdasági szakember súlyos problémának nevezet, hogy gyakorlatilag nem folyik a víz a déli vízgyűjtőről a tóba. „Bár az utóbbi napokban esett némi csapadék (…), a talaj mélyebb rétegei is annyira porszárazak, hogy a föld azonnal elnyeli a nedvességet. Nincs csörgedezés, a kis vízfolyások, mint például az Aranyos-patak, egyszerűen elszivárognak a talajban, még mielőtt elérnék a Balaton befolyóját” – fogalmazott Tóth István, arra is felhívva a figyelmet, hogy

a tó igazi táplálója a Zala folyó, de jelenleg az északi Séd patakokhoz hasonlóan ez is csak minimális vizet hoz.

A százezer hektárt felölelő déli vízgyűjtőn az aszály nemcsak a tavat, hanem a növénytermesztést is fenyegeti.

A helyzet legfontosabb sarokpontjai:

• Nagyjából 100-150 milliméter esővíz hiányzik jelenleg a talajból, ami miatt a déli vízgyűjtő képtelen eljuttatni a vizet a magyar tengerig.
• Bár a legutóbbi esők a kapásnövények (napraforgó, kukorica) túlélését épp átsegítették egy holtponton, a gyümölcsfáknak (mint az őszibarack és a cseresznye) létkérdés a további vízmegtartás, különben a termés íztelen lesz, vagy a fák is kipusztulnak.
• Ha a tartós vízhiány marad, a fürdőzőknek újra meg kell barátkozniuk az iszappal.

„Kérdés, mennyire lesz türelmes az üdülővendég vagy a nyaraló, ha befelé kell gyalogolnia a vízért – jegyezte meg. – Erre már volt példa: 15 évvel ezelőtt Fonyódligeten mélyen az iszapba, ásott pallón kellett besétálni legalább 40-50 métert.”