Infostart.hu
eur:
362.14
usd:
313.6
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Berlin, 2017. június 8.Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett berlini ünnepségen 2017. június 8-án. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: CLEMENS BILAN

Soros György: ez a harmadik világháború kezdete lehet

A szabad világ megőrzésének legjobb útja a Nyugat számára, ha vereséget mér Vlagyimir Putyin orosz elnök erőire - mondta Davosban.

Oroszország ukrajnai inváziója a harmadik világháború kezdete lehet, ezért a szabad világ megőrzésének legjobb útja a Nyugat számára, ha vereséget mér Vlagyimir Putyin orosz elnök erőire - jelentette ki kedden Soros György üzletember a davosi Világgazdasági Fórumon.

A 91 éves üzletember az ukrajnai konfliktust a nyílt és a felemelkedő - orosz és kínai - zárt társadalmak átfogó küzdelmeként állította be.

"Az invázió a harmadik világháború kezdete és civilizációnk vége lehet" - olvasható Soros beszédének közzétett szövegében.

"A legjobb és talán

egyedüli módja civilizációnk megőrzésének, ha minél előbb legyőzzük Putyint.

Ez a lényeg" - hangoztatta Soros György. Szerinte Putyin, aki azt mondja, hogy a különleges katonai művelet jól halad és megvalósítja kitűzött céljait, mostanra kudarcként értékeli az inváziót és tűzszüneti tárgyalásra készül.

"A fegyvernyugvás azonban megvalósíthatatlan, mert nem szabad benne megbízni. Minél gyengébb lesz Putyin, annál kiszámíthatatlanabbá válik" - vélekedett Soros György.

Az üzletember beszélt arról is, hogy az Európai Uniónak meg kell értenie, hogy Putyin egyszerűen leállíthatja az európai szükségletek 40 százalékát fedező orosz földgázszállításokat, "míg ez még fájdalmat képes okozni".

"Nem tudom megjósolni a végét, de Ukrajnának esélye van a győzelemre" - tette hozzá.

Soros György beszélt arról is, hogy Kína mint a világ legnépesebb országa és a második legnagyobb gazdasági hatalom, valamint a legnagyobb területű Oroszország a felemelkedő "zárt társadalmak" csoportjának vezetői, ahol az egyén alá van rendelve az államhatalomnak.

Joe Biden demokrata párti amerikai elnök korábbi kijelentéseit elismételve Soros György úgy vélte, hogy

a Nyugat harcban áll az autokrata kormányzatokkal.

"Az elnyomó rezsimek felemelkedésének lehetünk tanúi, miközben a nyílt társadalmak ostrom alá kerültek. Mára Kína és Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést a nyílt társadalmakra" - tette hozzá.

Soros György mindemellett hevesen bírálta Hszi Csin-ping kínai elnök "zéró Covid" néven emlegetett, szigorú járványügyi stratégiáját. Az üzletember szerint a stratégia kudarcot vallott, a súlyos korlátozások által érintett Sanghaj városát pedig "a nyílt lázadás szélére sodorta".

Soros György úgy vélte, Hszi elhibázott Covid-stratégiája és egyéb ballépései miatt lehet, hogy nem fogja tudni megszerezni harmadik mandátumát.

Címlapról ajánljuk
Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.

Gerendai Károly az Arénában: lesz Sziget hőségben is, saját áramgenerátorokkal készültünk

A fejlesztések miatt a szélsőséges körülmények sem lehetetlenítik el a Sziget Fesztivált – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Gerendai Károly főszervező. Hozzátette: le tudnak válni a központi elektromos hálózatról. A Szigetet jövő héten, augusztus 11–15 között rendezik, amikorra elvileg már enyhül az óriási hőség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

A magyar borászat egyszerre küzd a fogyasztás visszaesésével, az emelkedő költségekkel és azzal a kérdéssel, hogy a nemzetközi piacon mivel tud igazán kitűnni. Miközben sok pincészet továbbra is a nagy mennyiségben értékesíthető, alacsonyabb árú borokra építi üzleti modelljét, egyre többen állítják: hosszú távon csak a csúcsminőség jelenthet valódi kitörési pontot. Ehhez azonban nemcsak kiváló termőhelyekre és szakmai tudásra van szükség, hanem arra is, hogy a magyar borászok és a döntéshozók újragondolják a hazai borágazat jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×