eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Igor Matovic szlovák miniszterelnök az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülésére érkezik 2020. október 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Igor Matovič csak feltételekkel hajlandó távozni a kormány éléről

A szlovák kormányfő kész lemondani a miniszterelnöki posztról, de csak abban az esetben, ha a koalíciós partnerek teljesítik több feltételét. Egyebek mellett a gazdasági miniszter kormányból való távozását szabta feltételül, valamint azt, hogy a miniszteri posztokat a múlt évi parlamenti választás eredményei alapján osszák el.

Szlovákiában a négypárti koalíció, miniszterelnökként Igor Matovičcsal az élén, elvesztette a tekintélyét és a társadalom zömének bizalmát. A kormányfő és gazdasági minisztere, Richard Sulík között kibékíthetetlennek tűnik az ellentét, a sokszereplős koalícióban pedig egyre több a másik féllel szemben támasztott ultimátum. Az előrehozott választásokat mind a négy párt elutasítja, a folytatás mikéntjéről azonban még nem jutottak közös nevezőre. A jelenlegi kabinetből már távozott Marek Krajčí egészségügyi- és Milan Krajniak munkaügyi miniszter.

A már több mint két hete tartó kormányválságban Igor Matovič vasárnap délután törte meg a csendet. A miniszterelnök bejelentette, milyen feltételek teljesítését várja el a koalíciós partnerektől annak fejében, hogy megváljon a miniszterelnöki posztjától.

„Abszolút elengedhetetlennek tartjuk Richard Sulík távozását a kormányból, valamint Jana Bittó Cigániková távozását a parlament egészségügyi bizottságának éléről” – jelentette ki Matovič, hozzátéve, hogy örömmel elfogadja Jana Kolíková igazságügyi miniszter ajánlatát a távozásáról, és a tárca élére olyan tapasztalt szakember jelölését várják, akinek nincs politikai kötődése Robert Fico vagy Peter Pellegrini kormányához.

Ugyancsak üdvözlik Juraj Šeliga távozását a parlament alelnöki posztjáról, mondta még a kormányfő. Igor Matovič szerint a koalíciós partnerek a választási eredmények alapján akartak kormányt alakítani, ezért

most eljött az ideje a minisztériumok újraosztásának,

ami azt jelenti, hogy a Szabadság és Szolidaritás elveszít egy tárcát, amelyet Matovič pártájának az OĽaNO-nak kell visszaadnia, mely tavaly átengedte azt.

„Amennyiben a koalíciós partnerek teljesítik ezeket a feltételeket, hajlandó vagyok lemondani a kormányfői posztról, s a kormány tagjaként folytatni” – szögezte le Igor Matovič.

Richard Sulík gazdasági miniszter kijelentette, amennyiben a kormányfő távozik a kormányból, lemond posztjáról ő is, és hajlandó tárgyalni arról is, hogy a parlament egészségügyi bizottsága elnöki posztját egy másik parlamenti bizottság elnöki posztjára cseréljék. Egy jól működő minisztériumról viszont a Szabadság és Szolidaritás nem hajlandó lemondani.

A párt szóvivője szerint jó lenne, ha Igor Matovič tudatosítaná, attól, hogy megnyerte a választást, még nem tehet meg mindent, és a hatalmat úgy kellene gyakorolnia, hogy abból az egész országnak legyen haszna. A Szabadság és Szolidaritás szerint

Igor Matovič feltételeit szemmel láthatóan a bosszú szülte.

Juraj Šeliga, a parlament alelnöke Matovič feltételeit nem akarta kommentálni, és a Za ľudí kormányban maradásáról vagy távozásáról Veronika Remišová pártelnök sem akart nyilatkozni. Az viszont továbbra is érvényes, ha szerdáig nem születik egyezség, a Szabadság és Szolidaritás kilép a kormányból.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×