Címke: kormányválság (100 cikk)

A franciák többsége az elnököt tartja leginkább felelősnek, hiszen a politikai patthelyzet az előre hozott nyári választásoknak köszönhetően alakult ki – mondta Fejérdy Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója felvázolta a megoldási lehetőségeket, és a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy jövő nyáron újabb előre hozott választások jönnek.

Sztrájkba léptek és utcára vonultak csütörtökön Franciaországban a közszféra dolgozói, hogy figyelmeztessenek munkakörülményeik és béreik értékének romlására - derül ki a szervezők nyilatkozataiból.

A jövő évi költségvetés buktatta meg a francia kormányt, így jelenleg sem jövő évi büdzséje, sem miniszterelnöke nincs Franciaországnak, ahol jövő nyárig előre hozott választásokat sem lehet tartani. Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója elemezte a kialakult helyzetet az InfoRádióban.

A holland kormánykabinet péntek esti ötórás rendkívüli ülésén Dick Schoof miniszterelnök elhárította a koalíció felbomlásának a veszélyét, a válságot rasszizmus vádjával kirobbantó pénzügyminisztériumi államtitkár, Nora Achahbar pedig lemondott hivataláról – jelentette a NOS közszolgálati hír- és műsorszolgáltató.

Éles szóváltás volt a Bundestagban a jelenlegi kancellár és a CDU kancellárjelöltje között, aminek különös pikantériát ad, hogy a február 23-i előre hozott választás után minden valószínűség szerint közösen kell kormányt alakítaniuk.

A nagy filozófiai problémák a német rendszerben: a társadalmi integráció, a környezetvédelem és az orosz–ukrán háború – mondta Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója, korábbi berlini nagykövet. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az előre hozott választások okairól és várható fejleményeiről, a koalícióalkotás nagy nehézségeiről is.

Több mint egy héttel a hárompárti német koalíciós kormány bukása után kompromisszumos megállapodás született a rendkívüli, előre hozott választások időpontjáról. Beszámolók szerint a szociáldemokrata SPD és a legfőbb rivális konzervatív CDU/CSU áldását adta az új menetrendhez.

Csak az a biztos, hogy rövid időn belül előre hozott parlamenti választásokat tartanak Németországban, de a menetrendről egyre élesebb vita zajlik elsősorban Olaf Scholz kancellár és a CDU elnöke, Friedrich Merz között.

Amíg Olaf Scholz Budapesten az EU-csúcson tárgyalt, a Bundestagban egymásnak estek a pártok, de semmit sem közeledtek az álláspontok, így nem tudni, meddig lesz kisebbségi kormány, és mikor lehetnek előre hozott választások.

Ami biztos, hogy a hárompárti koalíciós kormány megbukott Németországban. Biztos az is, hogy előre hozott parlamenti választásokra kerül sor. Ami viszont még bizonytalan, hogy mikor.

Az Olaf Scholz kancellár által menesztett szabad demokrata pénzügyminiszter nem adja fel. Christian Lindner, aki a liberális FDP elnöke, máris jelezte, hogy pártját sikere akarja vezetni a jövő év első negyedében tartandó rendkívüli parlamenti választásokon. Az ellenzék januári választásokat sürget, az államfő felelősségteljes pártpolitikai magatartást.

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Két új minisztert nevezett ki kedden Petr Pavel cseh államfő, s ezzel véget ért a csehországi kormányválság, amelyet szeptember közepén Ivan Bartos kormányfőhelyettes és regionális fejlesztési miniszter, a Kalózpárt elnöke menesztése váltott ki, amit Petr Fiala kormányfő azzal indokolt, hogy elégedetlen a munkájával.

Azután, hogy Petr Fiala miniszterelnök kedden bejelentette, meneszteni kívánja a kabinetből Ivan Bartos kalózpárti kormányfőhelyettest és regionális fejlesztési minisztert, mert nem elégedett a munkájával, a Kalózpártnál "robbant a bomba". Bartos szerint Fiala megszegte a koalíciós szerződést, saját távozása ellenére ugyanakkor azt szeretné, ha a jelenlegi kormány folytatná a munkát.

A Zöldek társelnökei lemondtak, az FDP tagsága már a kilépést szorgalmazza, a szociáldemokraták pedig nem Olaf Scholzzal szeretnének nekivágni a jövő évi választásnak. Ha addig kitart a koalíció.

Derült égből villámcsapásként robbant ki Ausztriában a koalíciós válság a 2019 óta hatalmon lévő két párt, a Karl Nehammer kancellár vezette konzervatív Osztrák Néppárt és az Osztrák Zöldek Pártja között. A szeptember 29-re kitűzött parlamenti választások előtt az elemzők az okokat találgatják.

Megtalálta a kiutat a jelenlegi rendkívül súlyos költségvetési válságból a hárompárti német kormánykoalíció. Legalábbis ezt tükrözte Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár, Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter és Christian Lindner szabad demokrata pénzügyminiszter sajtóértekezlete.

Válságtanácskozásokon van túl, és válságtanácskozások előtt áll a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló kormánykoalíció. A három párt kormányzati politikusai Olaf Scholz kancellár vezényletével a páratlanul súlyos költségvetési válságból igyekeznek kiutat találni – egyelőre sikertelenül.

Mark Rutte benyújtotta lemondását, miután összeomlott a kormánykoalíció, mert többnapos tárgyalás után sem sikerült megegyezniük a Hollandiába érkező menedékkérők kezeléséről.

Két nap alatt az ügyvezető szlovák kormány két minisztere jelezte távozási szándékát.