Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Michel Barnier, az Európai Unió tárgyalóküldöttségének vezetője (j) és David Frost, a brit kormány főtárgyalója Brüsszelben 2020. március 2-án, amikor megkezdődik az EU és az EU-ból kilépett Nagy-Britannia jövőbeni kapcsolatáról szóló hivatalos tárgyalások első fordulója.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Nagy európai fordulat a brexittárgyalásokon

Újraindulnak a kereskedelmi brexittárgyalások London és Brüsszel között, miután az európai főtárgyaló azt mondta, kézzelfogható közelségbe került a megállapodás. A britek szerint az európaiak "alapvetően megváltoztatták hozzáállásukat", és heteken belül tető alá hozhatják az alkut.

Két-három héten belül meglehet a Nagy-Britannia és az Európai Unió brexit utáni kereskedelmi viszonyát szabályozó egyezmény. London szerint ez előtt Michel Barnier európai főtárgyaló szerdai beszéde nyitotta meg az utat.

David Frost, a brit tárgyalócsapat vezetője azt mondta, meggyőződése, hogy Brüsszel "alapvetően más hozzáállással" fordul a korábban megfeneklett megbeszélések felé.

Ezt megelőzően Michel Barnier "megbékélő" hangnemű beszédet mondott az Európai Parlamentben, amit a brit sajtó jelentős elmozdulásként értékelt. Ennek nyomán lehetővé válik, hogy csütörtöktől,

napi rendszerességgel

induljanak újra a felek között az egyeztetések.

Barnier azt mondta, hogy mindkét oldal keresni fogja a szükséges kompromisszumokat. Mindent megteszünk az egyezmény érdekében és ezért az utolsó napig tárgyalni fogunk.

"Olyan alkut akarunk, amely mindkét fél számára előnyös, amely tiszteletben tartja mindkét oldal autonómiáját és szuverenitását, egy kiegyensúlyozott kompromisszumot. A megállapodás elérhető közelségbe került" - tette hozzá.

A hírre március óta nem látott szintre

erősödött az angol font.

Barnier felhívása, hogy ne csak a három fő vitás pontról - a halászat, az állami támogatások és a vitarendezési mechanizmus kérdéséről -, hanem jogi dokumentumok alapján az összes pontról tárgyaljanak, elegett tett a brit feltételnek a tárgyalások újraindításáról.

Boris Johnson brit miniszterelnök a múlt heti EU-csúcs után még azt mondta: véget értek a megbeszélések, és nincs értelme a további találkozóknak. A csúcs végén járt le ugyanis az általa szabott határidő. Ezek után azt mondta: Nagy-Britannia készen áll, hogy a jövőben a Kereskedelmi Világszervezet vámszabályai és ne egy szabadkereskedelmi egyezmény alapján folytatódjon a kereskedelem az Európai Unióval.

Brit kormányforrások szerint az európaiak feladták azt az álmukat, hogy a britek engedjenek.

"Így most az egy helyben topogás helyett lehetőség van a valódi tárgyalásra" - tette hozzá egy illetékes.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy első ízben az alkudozás során a jövőbeli kereskedelem 11 témakörében párhuzamos megbeszélések indulnak a felek jogi dokumentumai alapján. 200 illetékes ül majd asztalhoz, hogy a nulla vámkulcsos, nulla kvótás elépzelés alapján megállapodjanak és hogy az alkut az uniós vezetők a november közepi EU-csúcson szentesíteni tudják.

Ha ez megtörténik, akkor még

elég idő marad arra, hogy az Európai Parlament az év végén lejáró úgynevezett átmeneti időszak alatt ratifikálni tudja az egyezményt.

Az év végén lejáró átmeneti időszak célja az volt, hogy a felek meg tudjanak állapodni a jövőbeli viszonyt szabályozó egyezményekről.

A mostani áttörés ellenére kemény tárgyalások várhatók és egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel zárulnak a megbeszélések - idézett egy brit kormányszóvivőt a The Telegraph című lap.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×