Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.23
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Európai uniós és brit zászló a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) ellenző tüntetésen az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben 2020. január 30-án. Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács a nap folyamán írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről rendelkező megállapodást. A brit EU-tagság 2020. január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor ér véget.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Brexit: felgyorsítják a tárgyalásokat

A brit kormány szerint az Európai Unió konstruktív nyilatkozatokat tett a hétfői kétoldalú kapcsolatfelvételek után a jövőbeni kapcsolatrendszer ügyében, de a jelenlegi helyzet alapján még nem vehető biztosra a megállapodás.

Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségének vezetője hétfő délután videókapcsolaton beszélt David Frost brit főtárgyalóval, és a megbeszélés után a Twitteren közölte: Frostnak megerősítette, hogy

az EU kész az intenzívebb tárgyalásokra Londonnal már ezen a héten, minden témakörről, jogilag kötelező szövegtervezetek alapján.

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős alelnöke ugyancsak hétfőn Londonban Michael Gove-val, a brit kormány munkáját összehangoló kabinetiroda miniszteri rangú vezetőjével tárgyalt elsősorban a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodás észak-írországi protokolljának érvényesítéséről.

E protokoll célja annak elkerülése, hogy a december 31-én lejáró átmeneti időszak után ismét fizikai ellenőrzést kelljen bevezetni Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság határán.

Sefcovic a londoni tárgyalás utáni nyilatkozatában közölte: megállapodás született a brit féllel arról, hogy minden szinten sokkal intenzívebbé kell tenni a kapcsolattartást.

Michael Gove - akinek felelősségi körébe tartozik a felkészülés irányítása is az EU-val tervezett kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény elmaradásának esetére - a londoni alsóházban hétfő este tartott helyzetértékelésében először még úgy fogalmazott: a brit kormány abban reménykedett, hogy az átmeneti időszak december végi lejárta előtt sikerül az EU-val egyezségre jutni egy olyan típusú szabadkereskedelmi megállapodásról, amilyet az unió Kanadával is kötött, ám "ahogy a dolgok jelenleg állnak, ez nem fog megtörténni".

Hozzátette ugyanakkor, hogy London változatlanul és maradéktalanul elkötelezett egy ilyen szabadkereskedelmi megállapodás elérése mellett, de az ehhez vezető folyamat újraindításához az EU álláspontjának alapvető módosulására van szükség.

Michel Barnier Twitter-bejegyzése a brit tárgyalásvezetővel tartott megbeszéléséről Gove alsóházi felszólalása alatt jelent meg, és a brit miniszter erre reagálva kijelentette, hogy az EU részéről konstruktív lépés történt, amelyet ő üdvözöl.

Hozzátette:

ha van előrelépés, "márpedig úgy tűnik, hogy van", annak senki nem örülne jobban, mint ő.

A majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről tartott tárgyalássorozat eddigi kilenc fordulóján nem sikerült érdemi eredményre jutni, és a múlt heti brüsszeli EU-csúcstalálkozón a tagállamok vezetői olyan állásfoglalást fogadtak el, amely szerint Londonnak kell megtennie a megállapodáshoz szükséges további lépéseket.

Boris Johnson brit miniszterelnök hivatalának szóvivője erre reagálva közölte: London értelmezése szerint az EU gyakorlatilag véget vetett a kereskedelmi tárgyalásoknak azzal, hogy kizárólag a brit féltől várja a további lépéseket, és nincs értelme a tárgyalások e hétre tervezett folytatásnak, ha az unió nem változtat ezen az álláspontján.

Michel Barnier az eredeti tervek szerint hétfőn látogatott volna Londonba, ám ez az uniós csúcson elfogadott zárónyilatkozat nyomán hirtelen fellángolt feszültég miatt elmaradt.

Az Európai Bizottság tárgyalásvezetője azonban az EU további tárgyalási készségét megerősítő hétfői Twitter-bejegyzésében közölte, hogy várja London reagálását a legutóbbi fejleményekre.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×