eur:
411.2
usd:
392.74
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata párti elnöke aláírja a Donald Trump amerikai elnök ellen az impeachment-eljárás során megfogalmazott két vádpont szenátusnak történő továbbításáról szóló határozatot, amelyet a képviselőház megszavazott a törvényhozás, a Kongresszus washingtoni épületében, a Capitoliumban 2020. január 15-én. Az amerikai elnök ellen 2019 decemberében megszavazott két vádpontot - a hatalommal történt visszaélést és a kongresszus munkájának akadályozását -  a képviselőház ügyészeiként tevékenykedő hét, úgynevezett impeachment-menedzser terjeszti elő a szenátusnak.
Nyitókép: MTI/EPA/Shawn Thew

Furcsa dolgokkal startolt a Donald Trump elleni per

Az amerikai történelemben ősinek számító furcsa hagyományokkal kezdetét vette a Donald Trump elleni vádeljárás. Közben egy kormányzati ellenőrző-szerv szerint a Fehér Ház jogtalanul tartotta vissza az Ukrajnának szánt katonai segélyt, ami a vádeljárás egyik központi kérdése.

Egy múltszázadi, helyi mércével régi hagyománnyal vette kezdetét az amerikai történelem harmadik elnöki vádeljárása – ezúttal Donald Trump ellen. A parlamenti terembiztos azzal intette csendre a képviselőket, hogy ellenkező esetben "börtön vár rájuk”. Ezt követően a Trump elleni szenátusi per főügyésze, a demokrata Adam Schiff felolvasta a vádpontokat.

Nancy Pelosi, az alsóház demokrata elnöke és Donald Trump egyik legnagyobb ellenfele aláírta az impeachment-pontokat,

ehhez a hagyomány szerint több tollat használt

– hasonló történt legutóbb a Bill Clinton elleni vádeljárás kezdetén is. A Pelosi nevét viselő tollakat négy tálcán helyezték el és azokat szuvenírként szétosztják a képviselők között.

A Republikánusok bírálták az alsóházi főnököt, amiért mosolyogva és viccelődve látta el kézjegyével a dokumentumot, de Pelosi hivatala azt mondta:

ez egy tragikus, de történelmi pillanat, amikor helyére billen a hatalmi egyensúly az Alkotmányban.

A kongresszust képviselő hivatalnokok és a hét demokrata menedzser – gyakorlatilag ügyészek – ezek után – a híres kongresszusi kupola alatt áthaladva – átvitték az iratot a Szenátusba, ahol a pert lefolytatják. A séta azt jelképezi, hogy a törvényhozás két háza egymástól függetlenül működik.

Emellett feleskették John Roberts-t, az amerikai Legfelsőbb Bíróság főbíráját, aki aztán feleskette a vádeljárásban esküdtként funkcionáló 100 szenátort. A szabályok szerint a főbírónak kell elnökölnie az elnök vagy alelnök elleni vádeljárásban. A Szenátus ezek után hivatalosan beidézte az elnököt és értesítette az ellene felhozott vádpontokról.

A per során eldöntik, hogy leváltsák-e Donald Trumpot hivatalából, amiért nyomást gyakorolt az ukrán elnökre, hogy indítson korrupciós nyomozást Joe Biden demokratapárti elnökjelölt-aspiráns és fia ellen, cserébe azért, hogy megkapjon egy több százmilliós katonai segélyt.

Maga Donald Trump az elmúlt hónapokban már többször hangosan tagadta, hogy bármi rosszat tett volna. Az impeachment kezdetén adott Twitter-reakciója pedig az volt, hogy

épp elindították a vádeljárást ellenem egy tökéletes telefonhívás miatt

– ezzel Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott ominózus beszélgetésére utalt.

Néhány órával a hivatalos ceremónia előtt egy független szövetségi testület, a Kormányzati Elszámoltatási Hivatal közölte: a Trump-kormányzat jogsértő módon, politikai okból tartotta vissza egy ideig az Ukrajnának szánt katonai segélyt, pedig azt a Kongresszus ítélte oda. „A törvényt hűen végre kell hajtani, az elnöknek nincs joga a saját prioritásait a Kongresszus törvénybe iktatott döntése elé helyezni” – szólt a nyilatkozat.

A vádeljárás érdemi munkája ugyanakkor csak kedden, a Martin Luther King tiszteletesről megemlékező nemzeti ünnep után kezdődik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×