eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A 2020-as amerikai elnökválasztásra készülő Donald Trump republikánus elnök szünetet tart beszéde közben a Mississippi állambeli Tupelóban tartott kampányrendezvényen 2019. november 1-jén.
Nyitókép: MTI/AP/Andrew Harnik

Trump harcostársa rábólintott az elnök elleni eljárásra

Lesz szenátusi tárgyalás az alkotmányos felelősségre vonási eljárás, vagyis az impeachment folyamatában, ez dőlt el most.

Mitch McConnell, a washingtoni szenátus republikánus frakciójának vezetője kedden bejelentette, hogy megindítja az amerikai elnök alkotmányos felelősségre vonási eljárásának (impeachment) második szakaszát, a szenátusi tárgyalást.

McConnell hangsúlyozta: a szenátusban úgy kezdik meg a tárgyalást, hogy nem jutott megegyezésre a demokrata párti törvényhozókkal tanúk meghallgatásáról. McConnell nem utasította el tanúk behívását, de nem is kötelezte el magát amellett, hogy figyelembe vesz majd új tanúkat vagy esetleges új bizonyítékokat.

Miután az impeachment eljárás első szakaszában a demokrata többségű képviselőház decemberben megszavazta a Donald Trump elnök elleni vádemelést - hatalommal történt visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása vádjával -, a házelnöknek át kellett volna küldenie a szavazásról és a megfogalmazott két vádpontról szóló jegyzéket a szenátusba, hogy ennek alapján megindíthassák a felelősségre vonási eljárás második szakaszát. Nancy Pelosi házelnök azonban szóvivője révén még kedden is azt jelezte: nem tudja, mikor kerülhet erre sor.

Elemzők szerint Pelosi így akart nyomást gyakorolni McConnell szenátorra annak érdekében, hogy egyezzen bele a demokrata törvényhozók követeléseibe: új dokumentumok megvitatásába és új tanúk meghallgatásába.

A házelnök korábban - még a karácsonyi törvényhozási szünet előtt - úgy fogalmazott: a szenátusnak tanúként kellene megidéznie kormányzati politikusokat, köztük

  • John Bolton volt nemzetbiztonsági tanácsadót,
  • Mick Mulvaney ügyvezető kabinetfőnököt
  • és munkatársát, Robert Blairt, vagy
  • a Fehér Ház költségvetési hivatalának vezetőjét, Michael Duffeyt.

Donald Trump korábban megtiltotta nekik a tanúskodást

a törvényhozók előtt.

McConnell szenátor elutasította a demokrata párti javaslatot, azzal indokolva döntését, hogy a szenátusnak nem dolga elvégezni a képviselőház által elmulasztottakat. A kentuckyi szenátor azzal is érvelt, hogy a demokratáknak volt sürgős az impeachment-eljárás, nem a republikánusok szorgalmazták.

Hétfőn John Bolton jelezte, hogy önként kész a tanúskodásra, ha beidézik. Ennek megszavazásához a kisebbségben lévő demokrata párti szenátorok voksa nem lett volna elegendő, négy republikánus szenátornak kellett volna velük együtt voksolnia. McConnell még hétfőn este jelezte: nem lesz meg a szükséges négy republikánus szavazat.

A szenátus republikánus többségének vezetője azután kedden bejelentette, hogy megvan a szükséges számú szavazat a szenátusi tárgyalás megindításához, az esetlegesen behívandó tanúkról majd később vitáznak.

McConnell bejelentése lényegében azt jelenti, hogy a szenátusi tárgyalás szabályait a republikánusok a demokraták támogatása, azaz kétpárti egyetértés nélkül állapítják meg. Elemzők szerint ez bonyolíthatja az eljárást. Chuck Schumer, a szenátusban kisebbségben lévő demokraták vezetője kedden ki is jelentette: pártja politikusai új bizonyítékokra hivatkozva többször is szavaztathatnak majd a per folyamán.

"Egyenként szavazni fogunk majd arról a négy tanúról, akit szeretnénk beidézni.

Szavazni fogunk arról a három dokumentumcsomagról, amelyet bekérünk. És talán szavazni fogunk más tanúkról és más dokumentumokról is" - nyilatkozta Schumer újságíróknak.

Donald Trump a Kiriákosz Micotakisz konzervatív görög kormányfővel tartott közös sajtóbeszélgetésén a Fehér Házban kedden ismét csalárdnak nevezte az impeachment megindítását, mint mondta, "az egész világ ezen nevet".

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×