eur:
411.21
usd:
392.84
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Donald Trump amerikai elnök megbeszélést tast Jeff Van Drew republikánus alsóházi képviselővel a washingtoni Fehér Házban 2019. december 19-én, egy nappal az után, hogy az amerikai törvényhozás, a Kongresszus demokrata párti többségű képviselőháza megszavazta Trump felelősségre vonását az ellene felhozott mindkét vádpontban, a hatalommal való visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása miatt, és ezzel döntött az elnök elmozdítását célzó alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) lefolytatásáról. Trump az ügy azonnali szenátusi tárgyalását sürgeti.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Michael Reynolds

Elindult a Trump elleni vádemelési eljárás

Megkezdődött a Donald Trump elnök elleni alkotmányos vádemelési (impeachment) eljárás az amerikai törvényhozás felsőházában csütörtökön.

A procedúra első lépéseként Adam Schiff, a képviselőház tagja felolvassa az elnök ellen felhozott két vádpontot. A következő lépésben John Roberts, a legfelsőbb bíróság elnöke felesketi feladata elvégzésére a száz szenátort. A szenátusi bírósági eljáráson Roberts fog elnökölni.

Ez az Egyesült Államok történetében a harmadik ilyen eljárás.

Trumpot azzal vádolta meg a képviselőház demokrata többsége, hogy bűnös a hatalommal történt visszaélésben és a kongresszus munkája akadályozásában.

A hírügynökségek szerint nem valószínű, hogy a republikánus többségű szenátusban meglegyen a kétharmados szavazati arány az elnök elmozdítása mellett.

Törvénysértést látnak

A Fehér Ház törvényt sértett az Ukrajnának megszavazott segély visszatartásával - állapította meg jelentésében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (GAO) nevű, pártoktól független ellenőrző szervezet.

A felmérésekkel, helyzetértékeléssel és az amerikai kongresszusnak adott elemzésekkel és tanácsokkal foglalkozó intézet hangsúlyozta: a Fehér Ház költségvetési hivatala sértette meg a törvényt, amikor Donald Trump elnök utasítására visszatartotta a kongresszus által Ukrajnának megszavazott 400 millió dolláros katonai segélyt.

"A törvény híven történő betartása nem teszi lehetővé az elnöknek, hogy saját politikai prioritásaival helyettesítse a kongresszus által megszavazott törvényt" - fogalmazott a szervezet jelentése, hozzátéve, hogy a segély visszatartása nem is volt előzetesen betervezve.

A szervezet felhívta a figyelmet annak az alkotmányos jelentőségére is, hogy a kormányzat "vonakodott kimerítő információkat szolgáltatni" az ügyben.

A Fehér Ház költségvetési hivatala visszautasította a jelentésben foglalt megállapításokat. Rachel Semmel szóvivő közleményében azt hangoztatta, hogy "a hivatal az adófizetők dollárjait megfelelően, az elnök prioritásaival és a törvénnyel összhangban használja fel".

Kellyanne Conway, a Fehér Ház egyik tanácsadója újságíróknak azt mondta: nem olvasta a jelentést, de örül annak, hogy Ukrajna végül megkapta a katonai segélyt.

Conway közölte azt is: Donald Trump a legközelebbi telefonbeszélgetésekor várhatóan felveti Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Burisma ukrán gázcég ellen a napokban elkövetett orosz hackertámadásokat.

Bár a GAO által nyilvánosságra hozott jelentésnek nincsenek jogi következményei, a Donald Trump amerikai elnök ellen zajló alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) folyamata közben újabb kérdéseket vet fel az elnök korábbi lépéseit illetően.

Csütörtöki sajtókonferenciáján Nancy Pelosi demokrata párti házelnök szintén azt mondta, hogy Trump az Ukrajnának megszavazott segély visszatartásával törvényt sértett.

A kaliforniai politikus hangsúlyozta: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése is a demokraták azon követelését igazolja, hogy az impeachment-eljárás jövő héten kezdődő szenátusi tárgyalásán szükség lesz tanúk meghallgatására.

Kérdésre válaszolva Pelosi utalt a képviselőház hírszerzési bizottságához minap eljuttatott dokumentumokra, amelyek bizonyítják, hogy az ukrajnai nyomásgyakorlás ügyében Rudy Giuliani, az elnök személyes ügyvédje járt el, az ő tudtával és beleegyezésével.

A kérdéses dokumentumokat - kézzel írt feljegyzéseket, leveleket, e-maileket - Lev Parnas ukrán születésű amerikai állampolgár, Giuliani korábbi üzlettársa adta át a törvényhozóknak.

Parnas erről szerda este a The New York Times című lapnak és az MSNBC televíziónak is nyilatkozott, megerősítve, hogy "Donald Trump mindenről tudott".

Hozzátette azonban: ő személyesen soha nem beszélt az elnökkel ezekről az erőfeszítésekről. A tavaly október óta előzetes letartóztatásban lévő Parnas - az amerikai sajtóban egyébként nagy visszhangot kiváltó - további részletekkel is szolgált. Elmondta például, hogy Giuliani amerikai vízumért járt közben egy olyan ukrán tisztségviselőnek, aki Joe Biden volt alelnök állítólagos korrupciós ügyeit feszegette.

Parnas közölte azt is: Kijevben állítólag megfigyelték Marie Yovanovitch volt amerikai nagykövetet, bár azt nem tudta megmondani, hogy ki és miért. A nagykövetről Washingtonban úgy tartották, hogy ellenezte Trump politikáját, és ezért később vissza is rendelték.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×