"Pelosi érzi, hogy a hamis impeachment-kacsája olyan szánalmas, hogy fél ezt előterjeszteni a szenátusnak, amely kitűzheti a dátumot és ezt az egész csalást megszüntetheti!".
Az alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) keretében rendezett szenátusi tárgyalás "azonnali" megtartását sürgette Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a Twitteren és újságíróknak adott nyilatkozataiban is.
Miután a demokrata többségű képviselőház szerdán megszavazta az elnök elleni impeachment-eljárást, csütörtökön kétségessé vált az ezt követő szenátusi tárgyalás időpontja.
Donald Trump először a Twitteren reagált: "szóval, miután a demokraták nem nyújtottak nekem tisztességes eljárást a (képviselő)házban, nem voltak ügyvédek, tanúk, semmi sem volt, most meg megakarják mondani a szenátusnak, hogyan rendezze meg a tárgyalást" - írta. Majd leszögezte: "valójában semmi bizonyítékuk sincs és soha nem is fognak ilyesmivel szolgálni. Ki akarnak szállni. Azonnali tárgyalást akarok!".
Donald Trump újabb Twitter-bejegyzésben közölte: "Pelosi érzi, hogy a hamis impeachment-kacsája olyan szánalmas, hogy fél ezt előterjeszteni a szenátusnak, amely kitűzheti a dátumot és ezt az egész csalást megszüntetheti!".
Nancy Pelosi demokrata párti házelnök ugyanis már a szerdai voksolás után jelezte, hogy nem tudja, mikor küldi át a szenátushoz az elnök ellen megfogalmazott és megszavazott vádpontokat. Ez ugyanis a feltétele a szenátusi eljárás megkezdésének. A házelnök csütörtök reggel sajtóértekezleten, majd délután újságíróknak nyilatkozva leszögezte: először megvárja, hogy a republikánus többségű szenátus milyen napirendet tervez a tárgyaláshoz.
Pelosi döntését a republikánusok úgy értelmezték, hogy a házelnök nyomást akar gyakorolni rájuk annak érdekében, hogy a tárgyalásra az ő javaslatuknak megfelelően hívják be tanúként a Fehér Ház és a kormányzat azon tisztségviselőit, akik nem voltak hajlandóak részt venni a képviselőházi meghallgatásokon.
Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője csütörtökön zárt ajtók mögötti megbeszélést folytatott Chuck Schumerrel, a szenátus demokrata párti frakciójának vezetőjével a várható szenátusi tárgyalás menetrendjéről, de a találkozó után mindketten azt nyilatkozták, hogy semmiben sem jutottak dűlőre, és majd az új esztendőben folytatják az egyeztetést.
A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?
A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.
24 °C
