Több mint tízmillió testvér adatainak elemzése alapján a kutatók arra jutottak, hogy az elsőszülöttek és a később érkezett testvérek között több mint 150 különböző egészségügyi állapot esetében mutatható ki statisztikai kapcsolat. Az eredmények ugyan nem végzetesek vagy erősen determináltak – de egyértelmű mintázatokat rajzolnak ki.

Egy évszázados vita új fejezete

A születési sorrend hatása régóta foglalkoztatja a tudósokat. Már a 20. század elején is megjelentek elméletek arról, hogy az elsőszülöttek intelligensebbek, a kisebb testvérek pedig kockázatvállalóbbak. Az elmúlt években azonban sok ilyen állítást megkérdőjeleztek.

A Lipcsei Egyetemen egy 20 ezer gyerek adatait elemző, 2015-ös meghatározó tanulmány adta meg a lökést a további vizsgálódáshoz, amire építve most a Chicagói Egyetem tudósai rukkoltak ki új megállapításokkal.

Lipcsében Julia Rohrer például arra jutott, hogy a születési sorrendnek gyakorlatilag nincs hatása a személyiségre és az IQ-ra, amiben minimális – 1–2,5 pontos – különbséget talált az első és a legutoljára született testvér között.

Az új vizsgálat más irányból közelített: nem azt kutatta, milyenek vagyunk, hanem azt, hogy milyen betegségekre lehetünk hajlamosabbak.

Több mint 10 millió ember adatai

Benjamin Kramer chicagói csapata két külön módszerrel dolgozott. Egyrészt 1,6 millió testvérpárt hasonlított össze úgy, hogy különböző családokból származó első és második gyerekeket tett párba – figyelembe véve például a nemet, a születési évet és a szülők életkorát.

Másrészt több mint 5 millió családon belül vizsgálta a biológiai testvéreket.

Az eredmény: 418 vizsgált egészségügyi problémából 150 esetében mutatkozott kapcsolat a születési sorrenddel. Ezek közül 79 gyakoribb volt az elsőszülötteknél, 71 pedig a másodikként születetteknél.

Az elsőszülöttekre leselkedő kockázatok

A legerősebb összefüggések (azaz, amikor nincs bizonyíték arra, hogy egyik dolog váltja ki a másikat) az elsőszülöttek esetében több idegrendszeri fejlődési sajátosság esetében jelentkeztek. Ide tartozik például az autizmus és a Tourette-szindróma, valamint bizonyos gyermekkori pszichiátriai zavarok.

Emellett az elsőként születetteknél gyakoribbak voltak az allergiák és a szénanátha, az akné és a szorongásos zavarok.

Ezek az eredmények elsőre meglepőnek tűnhetnek, de a kutatók szerint több lehetséges magyarázat is létezik.

A „barátságos ellenség” elmélet

Az egyik legérdekesebb hipotézis az úgynevezett „friendly foe”, vagyis „barátságos ellenség” elmélet. Eszerint a később született gyerekek már egészen korán több mikrobával találkoznak – egyszerűen azért, mert van idősebb testvérük. Ez a fokozott mikrobiális kitettség segítheti az immunrendszer fejlődését, és növelheti a toleranciát, csökkentve például az allergiák kockázatát.

A kutatás eredményei viszont azt is alátámasztják: minél nagyobb a korkülönbség a testvérek között, annál inkább eltűnik ez a „védő hatás”, és ilyenkor már kevésbé valószínű, hogy csak az elsőszülött szenved allergiától.

A comprehensive study found differences in numerous health conditions in firstborn children versus those born secondhttps://t.co/ePXb62Ags2

— Scientific American (@sciam) April 21, 2026

Fejfájós második gyerekek

A másodikként érkező gyerekeknél más típusú kockázatok jelentek meg.

Náluk nagyobb valószínűséggel fordult elő:

• migrén
• övsömör
• epeúti betegségek (például epekő)
• gyomorhurut
• szerhasználati gondok, függőség

A szerhasználat (tehát a drogok és az alkohol vagy más pszichoaktív szerek fokozott fogyasztása) esetében a kutatók korábbi elméletekre is hivatkoztak, amelyek szerint a később született gyerekek hajlamosabbak lehetnek a kockázatvállalásra.

Ez az értelmezés azonban vitatott. Egyes szakértők szerint a jelenség inkább társadalmi tényezőkkel magyarázható – például azzal, hogy a később születettek nagyobb arányban kerülnek olyan közegekbe vagy pályákra, ahol gyakoribb a droghasználat.

Érdekes módon azonban az allergiahajlamhoz hasonlóan csökken a szerhasználat kockázata, ha a testvérek közt nagyobb a korkülönbség.

Apró, nem végzetes különbségek

A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy bár a statisztikai összefüggések léteznek, ezek mértéke viszonylag kicsi.

Például az elsőszülöttek esetében a depresszió kockázata mindössze 3,6 százalékkal magasabb – ami egyéni szinten alig érzékelhető különbség.

A szakértők hangsúlyozzák: ezek az eredmények nem jelentik azt, hogy valaki „elrendeltetett” egy adott betegségre pusztán a születési sorrendje miatt.

Egy kutató így fogalmazott: minden ember életét csak egyetlen „forgatókönyvben” látjuk – nem tudhatjuk, mi történt volna, ha második vagy harmadik gyerekként születik.

Gének vagy környezet?

A háttérben valószínűleg biológiai és környezeti tényezők összetett kombinációja áll.

Az autizmus esetében például felmerül, hogy az anya immunrendszere az első terhesség alatt erősebben reagál, ami hatással lehet a magzat idegrendszeri fejlődésére.

Más esetekben viszont diagnosztikai különbségek is torzíthatják az adatokat. Egyes szakértők szerint előfordulhat, hogy ugyanazt a viselkedést másként kategorizálják attól függően, hogy a gyermek milyen kognitív képességekkel rendelkezik.

Mivel az elsőszülöttek átlagosan enyhén magasabb IQ-val rendelkeznek, náluk nagyobb eséllyel állapítanak meg például autizmust, míg ugyanaz a viselkedés más diagnózist kaphat egy később született gyereknél.

Egy további érdekes tényező a családtervezés. Előfordulhat, hogy ha az első gyermeknél valamilyen fejlődési rendellenességet diagnosztizálnak, a szülők nem vállalnak több gyereket.

Ez azt jelenti, hogy bizonyos állapotok „felülreprezentáltak” lehetnek az egykék körében – egyszerűen azért, mert ezekben a családokban nincs második gyerek, akivel össze lehetne hasonlítani.

Amit még nem látunk

A kutatás hatalmas adatbázisra épül, de így sem ad minden kérdésre választ.

Egyes szakértők szerint fontos lenne például figyelembe venni a testvérek nemét és sorrendjét is. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy például az idősebb fiútestvérek száma hatással lehet a később született fiúk szexuális orientációjára – ami arra utal, hogy az immunológiai hatások ennél is összetettebbek lehetnek.

A mindennapi élet szempontjából a legfontosabb tanulság talán az, hogy a születési sorrend egy újabb tényező a sok közül, ami befolyásolhatja az egészségünket, nem meghatározó, nem megváltoztathatatlan, de létező hatásként.

A genetika, az életmód, a környezet és a társadalmi tényezők továbbra is sokkal nagyobb szerepet játszanak.

Egy régi kérdés új válaszokkal

A születési sorrend körüli viták valószínűleg nem zárulnak le egyhamar. Az azonban egyre világosabb, hogy a kérdés nem merül ki a személyiségjegyekben vagy a családi szerepekben.

Az új kutatás azt sugallja, hogy már az is számíthat, hányadikként érkezünk egy családba – még ha csak finom statisztikai eltolódások szintjén is. A nagy kérdés most az, hogy ezek az összefüggések hogyan illeszthetők be a megelőzésbe és az orvosi gyakorlatba.