Infostart.hu
eur:
377.78
usd:
320.53
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Varsó hallani sem akar az új német tervekről

Varsó hallani sem akar az új német tervekről

A német kormány 2020-tól további feltételhez kötné az kohéziós alapok folyósítását, mégpedig aszerint, hogy az adott tagállam valóban betartja-e a jogállamiság normáit. Az intézkedés Lengyelországot érzékenyen érintené. A lengyel kormány tevékenységét már hosszú ideje figyelemmel kíséri az Európai Bizottság, főként az igazságszolgáltatásban és a médiában tett vitatott lépései miatt.

Varsó meglepődve fogadta a berlini tervet, amely szerint újabb feltételt szabna az uniós pályázati források lehívásához. Lengyelország ugyanis nagymértékben kihasználja az Európai Unió adta lehetőségeket.

Az Európai Bizottság úgy véli, a jelenlegi konzervatív lengyel kormány az alkotmánybíróságon és a közszolgálati médiumokban tett lépéseivel a jogállamiság elveit sérti.

Beata Szydlo hallani sem akar Németország terveiről. Úgy fogalmazott, a javaslat ellentétben áll az unió alapszerződéseivel.

 „Varsó készen áll új költségvetési megoldások megvitatására, de nem a nemzeti érdekek feladása árán“

– mondta a lengyel kormányfő. Rámutatott: Lengyelország évi mintegy 58 milliárd eurót fizet be az Európai Unió költségvetésébe, amely ezért sem lehet kirekesztő Közép-Európa iránt.

 Robert Fico szlovák miniszterelnök ugyancsak ellenzi az új szabály bevezetését.

„Ne játsszunk olyan veszélyes fegyverrel, mint az uniós alapok.

Egyértelmű az állásfoglalásunk a kérdésben: ez egy érték, egy szabályos pénzügyi eszköz, melynek nem szabadna politikai zsarolás tárgyát képeznie“ – hangsúlyozta Varsóban a szlovák kormányfő.

Robert Fico elismerte, hogy egyes uniós tagállamok többet fizetnek be a közös költségvetésbe, mint amennyit kapnak, mindazonáltal - mint mondta - az Európai Unió a szolidaritásról szól, és mindenki javára válik, ha az unió egészében növekedik az életszínvonal.

 Mindkét miniszterelnök utalt a visegrádi csoport országaiban tapasztalt gazdasági növekedésre. Fico szerint a V4-ek az unió gazdasági motorja, Szydlo pedig a gazdasági fejlődés bajnokainak nevezte a visegrádi négyeket, amelyek dinamikája nélkül az Európai Uniónak nélkülöznie kellene a pozitív gazdasági adatokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×