Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Nyitókép: Getty Images/ David Lees

Kis benzinkutak: adócsökkentés nem lesz, állami támogatás viszont igen

A kormány nem csökkenti a kis benzinkutak kiskereskedelmi adóját, kidolgoznak ugyanakkor egy támogatási rendszert a kiskutak megsegítésére – erről állapodtak meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Független Benzinkutak Szövetségének képviselői. Támogatásra azért van szükség, mert az árszabályozás miatt a kis kutaknak vagy egyáltalán nem, vagy csak minimális hasznuk keletkezik.

„Hétfőn volt egy szakági megbeszélés az Energiaügyi Minisztériumban, ahol ismételten felvetettük a kiskeradó elengedését a legkisebb, családi vállalkozásban működő benzinkutak számára. Ezt a kormányzat, a Nemzetgazdasági Minisztérium elvetette, viszont ennek helyébe ajánlottak egy támogatási rendszert” – mondta az InfoRádióban Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének szakértője.

Jelenleg ennek a támogatási rendszernek a kidolgozása folyik, de hozzátette, ehhez át kell látni a részleteket. Azt azonban leszögezte: a szövetség nagyon gyorsan reagált a minisztérium megkeresésére, ezért úgy véli, hamarosan elő kell álniuk egy pozitív elképzeléssel.

A szakértő szerint jelenleg a világpiaci árak emelkedése a legnagyobb probléma, nincs elég alapanyag a termelési kapacitások kiaknázására, emiatt óriási áremelkedéssel kell számolni, valamint inflációval, fogyasztáscsökkenéssel, munkanélküliséggel. Mint mondta,

több elemző szerint az emberiség a második világháború óta nem látott akkora válságot, mint amekkorának a küszöbén vagyunk.

Egri Gábor arról is beszélt, hogy bár Magyarországon védett árak vannak, a piaci árak ellenben követik a jegyzésárakat. A kőolaj ismételten drágul, és bár időről időre csökken valamennyit, ha egy politikus mond valami biztatót, ez azonban nem tartós, és rendszerint újabb drágulás követi. „A piacok követik a valóságot, csak időszakosan lehet őket megvezetni” – jegyezte meg.

A kis benzinkutak ellátásával kapcsolatban a szakértő elmondta, voltak korlátozások nemcsak a kis, hanem a nagy hálózatokon belül is, ezek azonban most megszűnőben vannak a stratégiai készletek felszabadításával. A logisztikai kiszolgálást átállították 24 órásra, tehát jelenleg nincsenek fennakadások.

Az viszont biztosra vehető, hogy előbb-utóbb elfogy Magyarországon a gázolaj, tehát a mostani egy időszakos fellélegzés

– szögezte le. Egri Gábor szerint az egész gazdaságban óriási lett a bizonytalanság, és „alaposan be kell csatolni az öveket, mert turbulens időszak előtt állunk”.

A válságfolyamat több évig is eltarthat, a Közel-Kelet megsérült kapacitásainak helyreállítása hosszú idő és rengeteg pénz lesz, ami nagyon jelentős hatást gyakorol majd a világpiacokra, mivel alapvetően mindenki érintett a gáz- és olajfelhasználásban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×