Néhány nappal beiktatása előtt éles szópárbajba keveredett a leendő amerikai elnök – papíron – legközelebbi szövetségeseivel.
Donald Trump EU-nagykövetjelöltje, a lelkes Brexit-párti Ted Malloch úgy jellemezte főnökét, hogy „a külpolitikában világos hajlandóságot mutat arra, hogy felborítsa az asztalt és valami mást csináljon”.
Nos, a pénteki beiktatására váró megválasztott amerikai elnök hétfőn egy kisebb vendéglőre elegendő számú asztalt borogatott fel.
A nagyhatalmak közül Kínát dühítette fel Tajvan támogatásával, és Peking közölte: ha kell, keményen reagál.
Európában pedig több megjegyzésével is sokkolta azokat az országokat, amelyek elméletileg a szövetségesei.
A német Bildnek és a londoni Timesnak – és személyesen az ismét a lapnak dolgozó, de korábban az unióból való brit kilépésért kampányoló volt brit igazságügy-miniszternek, Michael Gove-nak - adott interjújában megjegyezte: a Brexit nagyszerű dolog és Nagy-Britannia a sor elején lesz, amikor szabadkereskedelmi alkut kell kötni vele. (Ezzel Barack Obamának is üzent, aki azt mondta: a britek a sor végére kerülnek, ha kilépnek az EU-ból).
Trump ezután leteremtette a németeket: Angela Merkel hatalmas hibát követett el, amiért „illegális migránsokat” engedett be – mondta. Bírálta és súlyos vámokkal fenyegette meg a BMW autógyártót is, amiért Mexikóban is gyártana kocsikat, nemcsak az Egyesült Államokban. „Miért van az, hogy New York tele van német kocsikkal, de a németek talán egyetlen Chevrolet autót sem vesznek?” – kérdezte.
„Jobb autókat kéne gyártani” – szólt Sigmar Gabriel német alkancellár válasza.
Trump rátett még egy lapáttal, amikor „elavultnak” nevezte a NATO-t, „mert nem védte meg Európát a terrortól”. Azt is felvetette, hogy más országok is követik majd a briteket és kilépnek az unióból.
„Nem kérünk a kívülállók tanácsaiból” – mondta erre Francois Hollande francia elnök. „Európa sorsa a mi kezünkben van”- tette hozzá Angela Merkel német kancellár.
Miközben Barack Obama többszáz amerikai tengerészgyalogost küldött az Oroszországgal határos Norvégiába, a Donald Trump megválasztásának korábban örülő orosz vezetés nem fogadta lelkesen legújabb üzleti ajánlatát.
A leendő elnök felvetette, hogy eltörölheti a Moszkva elleni gazdasági szankciókat, ha Oroszország hajlandó csökkenteni atomfegyverei számát. Moszkvában azt mondták: megvárják, amíg Trump hatalomra lép és világossá válik, hogy mit akar tenni.