Infostart.hu
eur:
364.44
usd:
331.06
bux:
146435.37
2026. november 16. hétfő Ödön
The Amazon river is the worlds biggest river.
Nyitókép: Rhett Ayers Butler - Mongabay / Getty Images

Sikerült lencsevégre kapni a rejtélyes „szellemkutyát” – videó

A kutatók nagyon sokáig sikertelenül próbálták megfigyelni az amazonasi rövidfülű kutyát, ám egy új kutatás szerint nem is annyira ritka, mint azt korábban feltételezték.

Az Amazonas sűrű esőerdeiben élő, rendkívül ritkán látott rövidfülű kutya – amelyet a kutatók gyakran „szellemkutyának” neveznek – jóval nagyobb számban élhet a vadonban, mint azt korábban feltételezték – írja a The Independent cikke nyomán az Index.

Az említett ragadozó a világ egyik legkevésbé ismert kutyaféléje, rendkívül rejtőzködő életmódot él, emiatt a kutatók évtizedeken keresztül alig-alig sikerült megfigyelniük természetes élőhelyén, így szinte legendássá vált a biológusok között.

Egy friss kutatás azonban új megvilágításba helyezi a rejtélyes állatot: a szakemberek Bolívia és Peru amazóniai területein 25 éven keresztül gyűjtöttek adatokat, elsősorban automata kameracsapdák segítségével.

A vizsgálat során összesen 594 fénykép készült a rövidfülű kutyáról, ami a valaha összeállított legnagyobb dokumentált adatbázis a fajról.

A fotók alapján a rövidfülű kutya sötét, sűrű bundával rendelkezik, amely a vörösesbarnától a feketésszürkéig változhat. Testfelépítését nagy fej, apró, lekerekített fülek, rövid lábak és hosszú, bozontos farok jellemzi. A tudósok szerint részben úszóhártyás mancsai különösen egyedivé teszik az amazóniai kutyafélék között.

Nagy meglepetést okozott a kutatók számára, hogy a kutyaféle egyáltalán nem tűnt olyan ritkának, mint korábban feltételezték. Úgy becsülik, hogy egyes területeken akár 15 példány is élhet 100 négyzetkilométerenként, tehát

bizonyos régiókban gyakoribb lehet, mint a jaguár, bár még mindig ritkább, mint számos közepes méretű ragadozó.

A vadkamerák által gyűjtött adatok arra is utalnak, hogy a faj főként nappal aktív, különösen a reggeli órákban. Az állatok elsősorban a sűrű, magas lombkoronájú erdőket részesítik előnyben, távol a folyópartoktól és az emberi jelenléttől.

A tudósok kiemelik, hogy a rejtélyes kutyaféle jövője szorosan összefügg az amazóniai esőerdőkkel, azok megőrzésével. A védett területek és az őslakos közösségek által kezelt földek kulcsszerepet játszanak a faj fennmaradásában. Szerintük az esőerdők lombkoronájának védelme és a természetvédelmi intézkedések megerősítése elengedhetetlen a „szellemkutya” fennmaradásához.

Címlapról ajánljuk
Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Rossz hír érkezett Magyarországról: egyre több képzett dolgozót tesznek utcára

Rossz hír érkezett Magyarországról: egyre több képzett dolgozót tesznek utcára

Bár Magyarországon évek óta nagyjából 220 ezer fő körül alakul a munkanélküliek száma, a felszín alatt látványos szerkezeti átalakulás zajlik. Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdásza szerint ma már a tudásintenzív munkakörökből érkező álláskeresők adják a munkanélküliek több mint egyharmadát, míg 2019-ben még csak az ötödét. A szakértő úgy látja, hogy a fizikai munkakörökben kimerültek a tartalékok, az SSC/BSC-szektor növekedése megállt, a vállalati funkciók központosítása pedig csökkenti a fehérgalléros munkaerő iránti igényt. A mesterséges intelligencia hatása egyelőre nem mutatható ki egyértelműen az adatokban, hiszen a kedvezőtlen folyamatok már legalább két éve tartanak. A legfontosabb kérdés szerinte az, hogyan tud alkalmazkodni az oktatás, ha a diplomások száma gyorsabban nő, mint a tudásintenzív állásoké.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×