Az írás szerint az állam mint megrendelő visszakapja a kifizetett vételárrészleteken túl

• a foglaló kétszeresét,
• jogosult a nettó vételármaximum 10 százalékának megfelelő meghiúsulási kötbérre,
• valamint további kártérítési igényeket is érvényesíthet.

Ezeket bankgarancia és a Bayer Construct készfizető kezessége is biztosítja. A bankgaranciát az állami Magyar Fejlesztési Bank nyújtotta, ami büntetőjogi felelősséget is felvet, ezért ilyen irányú vizsgálat is indult – írták.

Magyar Péter miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy a kormány eláll a zuglói irodakomplexum megvásárlásától és visszaköveteli azt a több mint 300 milliárd forint közpénzt, amelyet az Orbán-kormány már kifizetett. Elmondta, hogy a jogi és pénzügyi átvilágítás során a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő számos szerződésszegést megállapított.

Magyar Péter szerint „nem költözünk be az Orbán-rendszer örökségébe. Se a Karmelita Palotába, se a Tiborcz-kör irodaházaiba. És visszaszerezzük, ami visszaszerezhető.”

A korábbi tervek alapján március végéig költöztek volna be az első állami szervek az új zuglói irodakomplexumba – amelyről több jogi és pénzügyi vitája van a kerületi önkormányzatnak a kivitelezővel és a tulajdonossal –, ám ez azóta sem történt meg, az érintett épületegyüttesek továbbra is üresen állnak, csak a lakóingatlanokba költöztek be.

A Kormany.hu oldalon közzétett tájékoztatás szerint az eredeti kormányhatározat legfeljebb 244 milliárd forintos vételárról szólt, de a végleges vételár több mint 254 milliárd forint plusz áfa lett. Közben

az előző kormány a dokumentumok szerint már mintegy 315 milliárd forintot ki is fizetett a projekt során.

A szerződéstől való elállás célja az, hogy az állam a kifizetéseket visszaszerezze, érvényesítse a megállapodásban szereplő biztosítékokat, és - amennyiben ennek jogi feltételei fennállnak - kötbért és kártérítést is követeljen.

A kormány álláspontja szerint a beruházó nem teljesítette határidőre a szerződésben foglalt kötelezettségeit. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerint a zárási feltételek közel fele nem teljesült, így a magyar állam jogszerűen elállhat a szerződéstől. Az átfogó jogi és pénzügyi felülvizsgálat eredményeképpen a kormány úgy döntött, hogy nem köti meg az irodaházak végleges adásvételi szerződését – közölték.