Infostart.hu
eur:
364.3
usd:
314.85
bux:
152518.27
2026. szeptember 14. hétfő Roxána, Szeréna
Magyar Péter miniszterelnök napirend elõtt szólal fel az Országgyûlés rendkívüli ülésén 2026. június 22-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Felháborodás Magyar Péter lépése miatt

Újabb politikai és közéleti reakciókat váltott ki, hogy a közmédia visszavonta Hajdú Gábor főszerkesztő és Borsa Miklós műsorvezető kinevezését, miután a kormányfő bírálta a döntést.

A történtek miatt Tényi István az ideiglenes köztársasági elnökhöz fordult, miközben Török Gábor politikai elemző és Panyi Miklós fideszes országgyűlési képviselő is élesen reagált.

A közmédia személyi döntéseinek visszavonása továbbra is komoly visszhangot vált ki a közéletben.

Az ügy előzménye, hogy Magyar Péter közösségi oldalán egyetlen rövid, „nem hinném…” kommenttel reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz az M1 új főszerkesztője, Borsa Miklós pedig műsorvezetőként tér vissza. Nem sokkal később az MTVA visszavonta mindkét megbízást.

A történtek miatt Tényi István hivatalos kérelmet intézett Forsthoffer Ágnes ideiglenes köztársasági elnökhöz – írja a magyarnemzet.hu. Levelében azt írja, aggodalommal figyeli azokat a folyamatokat, amelyek szerinte a közmédia legutóbbi személyi döntéseit kísérték.

Tényi úgy fogalmaz, hogy a nyilvánosság előtt zajló események alapján a közmédia vezetése közvetlenül Magyar Péter elutasító kommentje után vonta vissza a kinevezéseket. Álláspontja szerint egy demokratikus politikus részéről elfogadhatatlan az a fajta nyilvános nyomásgyakorlás, amely egyetlen kommenttel emberek szakmai megbízatásáról vagy egzisztenciájáról dönthet.

A levél szerint egy felelős politikai vezető nem avatkozhat be ilyen módon szerkesztőségi és munkáltatói döntésekbe, mert ez rombolja a politikai kultúrát, valamint a megfélemlítés és a nyílt befolyásolás gyakorlatát erősíti.

Tényi arra kérte az ideiglenes köztársasági elnököt, hogy emelje fel a szavát a közéleti normák és a politikai etikett védelmében.

Az ügyre Török Gábor politikai elemző is reagált. Facebook-bejegyzésében egy gondolatkísérletet vetett fel: szerinte érdemes elképzelni, mi történne, ha Orbán Viktort miniszterelnökként egy újságíró arról kérdezné, mit szól egy új M1-es vezető kinevezéséhez, ő pedig azt válaszolná: „szerintem nem lesz”, majd másnap valóban visszavonnák a kinevezést.

Török szerint erre kétféle értelmezés adható: vagy teljesen normálisnak tekintjük a történteket, vagy abból indulunk ki, hogy ha egy miniszterelnök dönti el, ki lehet a köztelevízió vezetője, akkor az intézmény kormánytelevízióként működik. Hozzátette: ugyanazzal a mércével kell megítélni a mostani esetet is.

Panyi Miklós, a Fidesz országgyűlési képviselője ironikus hangvételű bejegyzésben reagált. A politikus azt írta, Magyar Péter alatt a munkajog „forradalmi megújuláson” megy keresztül, amelynek új intézménye a „kommentkirúgás”.

Bejegyzésében azt is felvetette, mikor tekinthető kézbesítettnek egy ilyen döntés: tízezer kedvelés után, vagy esetleg akkor, ha a legtöbb reakció nevető emoji. Szerinte azoknak, akik vezetői állást vállalnának a Tiszánál, érdemes mérlegelniük annak kockázatát, hogy egy Facebook-vita nyomán elveszíthetik megbízatásukat.

Panyi Miklós arra is emlékeztetett, hogy Magyar Péter korábban a közmédia függetlenségét hangsúlyozta, ezért szerinte különösen kérdéses, miként egyeztethető össze ezzel az, ha egy nyilvános politikusi komment után személyi döntések változnak meg – írja a lap.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Nem csak az Airbnb-ről szól Brüsszel lakhatási terve: új uniós szabályok jönnek az üres lakásokra, második otthonokra is

Nem csak az Airbnb-ről szól Brüsszel lakhatási terve: új uniós szabályok jönnek az üres lakásokra, második otthonokra is

Az Európai Bizottság a héten kiadott új lakhatási rendeletjavaslata első ránézésre az Airbnb és a rövid távú lakáskiadás szigorításáról szól. Ennél viszont több: közös uniós  eszközt adna a tagállamok és az önkormányzatok kezébe, hogy a városok lakhatási válságra hivatkozva korlátozhassák a rövid távú kiadást, a második otthonok terjedését, a tartósan üresen álló lakásokat vagy más, nem elsődleges lakóhely célú ingatlanhasználatokat. Nem klasszikus uniós direktíváról, hanem rendeletjavaslatról van tehát szó: a különbség az, hogy egy irányelvet a tagállamoknak át kell ültetniük a nemzeti jogba, míg egy rendelet elfogadása után közvetlenül alkalmazandóvá válhat az Európai Unióban. A Portfolio Property Investment Forum konferenciáján a lakhatás is fókuszban lesz, érdemes ejönni!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×